StarLife webáruház, RAKTÁRRÓL gyors, online termék rendelésTestápolásHajápolásKozmetikai termékekSzájápolásTáplálék-kiegészítőTermékkatalógus
OrGano Gold - Black Coffee - fekete kávéOrGano Gold - Gourmet Cafe Mocha - desszert kávéOrGano Gold - Gourmet Cafe Supreme - a férfias kávé ginzeng tartalommalOrGano Gold - Gourmet Hot Chocolate - forró csokiOrGano Gold - Gourmet Latte - tejeskávéOrGano Gold - Organic Green Tea - zöld teaOrGano Gold csatlakozásOrGano Gold termékek rendelése
A Neways rövid történeteGolden Gate CapitalHogyan működik? (Neways marketing terv)Neways: további információkNeways 4 pillérEgészséges otthonEgészséges környezetEgészséges lelkiismeretEgészséges pénzügyek
HírekNeways hírekCikkek, leírásokVeszélyes alkotóelemek - hírekVideók, hanganyagokKönyvajánlóTAOA Titok - The SecretTudásbázisHírlevélEnglish content - Angol tartalom
EnergiaitalVitaminok, ásványi anyagok – Táplálék kiegészítőkTermékcsaládok - Károsanyagmentes termékekBiztonságos összetevők listája :: Termékcsalád: Fitt & Vital - Sporolóknak :: Termékcsalád: Súlykontroll - Testsúly csökkenés, fogyás :: Termékcsalád: Alakformálás - Karcsú test, feszes bőr :: Termékcsalád: Bőrápolás - Tisztítás, regenerálás, hidratálás :: Termékcsalád: Testápolás - Tisztálkodó szerek, készítmények :: Termékcsalád: Keratonics - Szalonminőségű hajápoló család :: Termékcsalád: Hydracial - Bőrfiatalító készlet :: Termékcsalád: True Touch - dekorkozmetika:: Termékcsomagok, testápoló csomagok listája :: Termékek típusonkéntKiemelt, ajánlott termékek
Szabaduljon meg adósságaitólInterjú Paul Zane PILZER amerikai gazdaságkutatóvalPénzkereseti lehetőségKapcsolatfelvétel
BemutatkozásKapcsolatfelvétel, telefonA TiFi portál rendszerről
Közösségi oldalakMagyar névnapok listájaNeways termék archívumTudásbázis, fogalomtárIdézetek, mondásokA honlaprólVeszélyes alkotórészekHonlap térkép, tartalmi áttekintés, sitemapAdatvédelmi nyilatkozat, látogatási feltételekImpresszumSzerkesztés alattAjánlott szolgáltatások, partnerek ajánlataiGyerekeknek2012 maja naptár2012 napkitörés, 2012 nap kitörés2012 Nostredamus, 2012 Nosztradamusz2012 szupernova, 2012 supernova2012 világvége, világ vége, 2o12 világvégeApokalipszis, világvége
Orvos válaszolBelépés a fórumra
alkalmi munkaállás kínálinternetes munkainternetes otthoni munkainternetes pénzkereseti lehetőségmunka otthonotthoni munkapénzkereseti lehetőségtávmunka
  Hírlevél  |  Fórum  |  Honlap térkép  |  Kapcsolat  
 
 // www.TISZTAFRISS.hu / Extrák / Szerkesztés alatt / Ebook / e-book / pdf / letölthető / Sipka János István - Meggyőzés a Network 21-ben (ebook, pdf, 46 oldal)

Sipka János István - Meggyőzés a Network 21-ben - Közgazdaságtan, gazdaság/Marketing, public relations - (hálózati értékesítés, marketing, lélektan, befolyásolás)  - 130x160 pixel - 8989 byte





Sipka János István - Meggyőzés a Network 21-ben (ebook, pdf, 46 oldal)

A teljes könyv tartalma, 47 oldal:


  

Sipka János István

Meggyőzés a Network 21-ben

avagy

„Hogyan kovácsoljunk magunknak
milliók álmaiból milliárdokat”

2003




1. TARTALOM
1. TARTALOM 2. MEGGYŐZÉS A NETWORK 21-BEN,
avagy
„HOGYAN KOVÁCSOLJUNK MAGUNKNAK
MILLIÓK ÁLMAIBÓL MILLIÁRDOKAT”
2.1. Bevezetés 3. A MEGGYŐZÉSRŐL 3.1. Definíciók, meghatározások 3.2. A meggyőzés fogalma 3.3. A meggyőzés és rábeszélés egyéb formái 3.4. A meggyőzés szerepe a modern társadalmakban 3.5. A meggyőzés tipikus módszerei 3.6. A meggyőzés klasszikus módszerei a Network 21-ben 4. „ábrándos képzelődésekről (MÉK. 35.o.)” és „hiányérzet
kielégítésére való erős lelki törekvésekről (MÉK. 1454.o)”,
AZAZ VÁGYAKRÓL ÉS ÁLMOKRÓL - ÁLTALÁNOSSÁGBAN
5. VÁGYAK ÉS ÁLMOK 6. A CÉLOK JELENTŐSÉGE ÉS FELÁLLÍTÁSUK -
AVAGY, HOGYAN ADJUNK MÁSOK KEZÉBE KÖNNYEN
KIHASZNÁLHATÓ ÖNMEGVALÓSÍTÓ RENDSZEREKET
6.1. Brian Tracy 6.2. Brian Tracy és a Network 21 kapcsolata 6.3. 5 kulcs a célok kitűzéséhez 6.4 A célok megvalósításának 12 lépéses módszere 6.5. Célok, Brian Tracy és a Network 21 6.6. Végkövetkeztetés 7. MIÉRT MONDHATJUK, HOGY A NETWORK 21
TULAJDONKÉPPEN GAZDASÁGI SZEKTÁNAK TEKINTHETŐ?
7.1. Szekták alapjellemzői 7.2. Részletezés és magyarázatok 7.3. A Network 21 rendszere a szekták jellemzőinek tükrében 8. ZÁRSZÓ 9. IRODALOMJEGYZÉK


2. MEGGYŐZÉS A NETWORK 21-BEN,
avagy
„HOGYAN KOVÁCSOLJUNK MAGUNKNAK
MILLIÓK ÁLMAIBÓL MILLIÁRDOKAT”

(Keppler, Gunther, ’96, 309. o.)

2.1. Bevezetés

Amway ... aligha van bárki Magyarországon, vagy akár az egész világon, aki ne hallotta volna ezt a nevet és ne gondolna rögtön ugyanarra. A nem sokkal a második világháború után szerény kezdetekkel alapított, és mára egy több milliárdos évi forgalmat bonyolító cégnek a neve szorosan összefonódott egy meglehetősen negatív fogalommal, a „beszervezés”-sel. Negatív fogalom, ámde meghatározásában mégis pontos - „belépésre, (tagként való) rész­vételre megnyer vagy rávesz valakit”. (MÉK. ’82, 126.o.) A meggyőzésről és beszervezésről egyetlen szó sem esik az Amway cég egyetlen publikált, vagy reklámanyagában sem, és csak a beszervezett vagy beszervezni kívánt tagok hallanak egy másik cégről, vagy szervezetről, amely az anyavállalat, az ún. ellátó cég marketingjének megszervezésével foglalkozik. Ezek közül pedig a Network 21 a legnagyobb és legfontosabb, melynek elnevezése szerint a 21. század hálózatépítési rendszere lenne. A multilevel marketing egyik legsikeresebb vállalkozása, amely rendszerében és hatékony­ságában messze maga mögött hagyta az olyan cégek értékesítő rendszereit, mint pld az Oriflame, az Avon, vagy akár a Zepter, amelyek viszont ha visszafogottan is bár, de virágza­nak, és megvan az a tulajdonságuk, ami a Network 21 esetében hiányzik - a közismertség. A Network 21 ugyanis olyannyira ismeretlen az Amway berkein kívüliek számára, hogy míg az Amway nevet javarészt szinte minden városlakó hallotta már, addig a Network 21 említésekor mindenki csak kérdő tekintettel válaszol. Megdöbbentő és zavarba ejtő tény, hogy van egy olyan amerikai cég, amelynek éves forgalma már akkora, mint néhány más, jól ismert multinacionális cégnek, és az értékesítési rendszerének sikerét biztosító leányvállalat neve szinte ismeretlen. Az ember alapvetően kíváncsi természetű, így rögvest a nyomába ered minden olyan talány­nak, ami meglepő - főleg akkor, ha haszonnal is kecsegtet, és ha a talány megoldása megadhat valamit, amire szükségünk lehet. A Network 21 működése talán éppen azért olyan sikeres, mert rejtőzködő, és hogy olyan taktikát alkalmaz, ami mást, és sokkal többet nyújt, mint csu­pán jó minőségű tisztítószerek használatát. Kell, hogy legyen valami, ami olyan cselekvésre serkenti a belépő tagokat, ami által végeredményben az Amway cég nőhetett megdöbbentő nagyságú mamutvállalattá. Vajon az anyavállalat azon marketing döntésének eredménye ez, hogy az MLM szisztémát választotta az értékesítésben, vagy talán a termékeik jó minősége az, ami mindezt létre hozta? Minden bizonnyal a Network 21 módszere jelenti a többi MLM rendszert alkalmazó cég sikerei és az Amway sikerei között a legfőbb különbséget. Miben állhat ennek a valószínűleg zseniális módszernek a mibenléte, és mi lehet az oka annak, hogy nevét csak a beavatottak ismerik és kötik össze annak a cégnek a nevével, amelyet naggyá tett? Vajon a miért fonódik oly szorosan össze a köztudatban az Amway név és a beszervezés fogalma? Jelen dolgozat többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, melynek írója intelligens kívülállóként próbálja megfejteni annak a jelenségnek a titkát, amely többször is próbálta őt a hatalmába keríteni.

3. A MEGGYŐZÉSRŐL

3.1. Definíciók, meghatározások

meggyőz: beláttatja vkivel, hogy vmi való, igaz (MÉK. ’82, 909.o) meggyőzés: az az eljárás, hogy vki meggyőz vkit (vmiről) (MÉK. ’82, 909.o) manipulál: mesterkedéssel (folyamatosan) visszaélést követ el; A közvéleményt burkolt módon befolyásolja (MÉK. ’82, 887.o.) manipuláció: ravasz mesterkedés vmely (üzleti) ügyben (MÉK. ’82, 887.o) kényszer: fizikai v. tudati eszközökkel alkalmazott erőszak; helyzetnek, állapotnak hatásában hasonló jellege. (MÉK.’82,671.o.) kényszerítés: kényszerrel eléri, hogy vki megtegyen vmit; belekényszerít vmibe (MÉK. ’82, 671.o.) befolyásol: vmely (kedvezőtlen) irányba térítő módon hat (MÉK. ’82,101.o.) befolyásolható: akinek akaratára, állásfoglalására, érzelmeire könnyen lehet hatni. (MÉK. ’82, 101.o.) szélhámos: mások félrevezetéséből anyagi vagy erkölcsi hasznot húzó (személy), illetve ilyenre jellemző. (MÉK. ’82, 1263.o.) félrevezet: valakinek, valaminek a megítélésében (szándékosan) megtéveszt valakit. (MÉK. ’82, 389.o.)

3.2. A meggyőzés fogalma

A meggyőzés tudatos tevékenység mindkét fél részéről (Miller és Burgoon, 1973). Lehet szándék nélkül viselkedést befolyásolni (pl. modell-követés), lehet a befolyásolt fél tudta nélkül is, de a meggyőzéskor a meggyőző szándékosan befolyásolja más viselkedését, a be­folyásolt fél pedig önszántából, saját döntése alapján változtat magatartásán. A meggyőző fél szokás szerint úgy gondolja, hogy céljai veszélyben forognak mások magatartása miatt, de ezeknek a céloknak nem kell feltétlenül önös céloknak lenniük. (Pld. Orvos a betegével.) A meggyőzés továbbá támadás a meggyőzendő fél önbecsülése ellen is. A magatartás változá­sá­nak elfogadtatása egyben annak implikálása is, hogy valamit rosszul teszünk, vagy gondolunk. A figyelem konkrét felhívása a hibáinkra sérti az önérzetünket és ellenállást, védekezést vált ki. Más megközelítésben meggyőzéskor megkíséreljük legalább egy ember magatartását megvál­toz­tatni szimbolikus interakció útján. Tudatos és 1) legalább egy ember céljait veszély fenyegeti, és 2) e fenyegetés eredete és mértéke indokolttá teszi, hogy erőfeszítést fejtsünk ki a meggyőzés érdekében. (Reardon, 1991,3.o.) Mindezek a viselkedés megváltoztatását hang­súlyozzák. A viselkedés megváltozását sok esetben attitűdváltozás szokta követni, de az attitűd meg­változása maga is kiváltja a viselkedés megváltozását. Így, ha meggyőzéskor még nincs kialakult attitűd, akkor attitűd kialakításról is lehet beszélni (Miller,1980). Ha van kialakult attitűd, akkor annak megerősítése is lehet cél, vagyis az, hogy jobban ellenálljon a változás­nak. (Miller és Burgoon, 1973, 5.o.) A meggyőzés a közhiedelemmel ellentétben mindig folyamat(!) és tipikus esetben csak tervszerűen végrehajtva, lépésről lépésre változtatja meg a viselkedést. Közvetett kényszerítés esetén (Miller, 1980) az üzenet meggyőző hatása nagyban függ a meggyőző fél által kilátásba helyezett fenyegetések vagy ígéretek hitelességétől (pl.: hiteles szakember fenyegetése meggyőzőbb).

3.3. A meggyőzés és rábeszélés egyéb formái

Manipuláció, meggyőzés, rábeszélés, propaganda, demagógia A meggyőzés nem kényszerítés. A kényszerítettnek nem kell egyetértenie azzal, hogy a maga­tartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos viselkedést vár­nak el tőle. Sikeres manipuláció esetén a manipulált meg van győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. A meggyőzés és a rábeszélés közé sem tehetünk valójában egyenlőségjelet, mivel a rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben érzelmeket váltanak ki; mi a meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon nyugvó stratégiá­kat alkalmaz, amelyek a meggyőzendő fél értelméhez szólnak (Miller, 1980, 14-15.o.). A propaganda és a demagógia között is különbséget kell tenni. Igaz ugyan, hogy mindkettő a tömegekhez szól, a propaganda azonban általában egy eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását szolgálja egy közösséggel, ha kell manipulációval és hazugsággal (Pratkanis és Aronson, 1992); a dema­gógia pedig inkább egyfajta szónoki attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít (Sík­laki, 1993a), a meg­győzéssel ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós elfogadására.

3.4. A meggyőzés szerepe a modern társadalmakban

A világ tele van becsvágyó és szorgalmas emberekkel, akik közül sokan kiemelkedő képes­ségekkel rendelkeznek, mégsem sikerül megvalósítaniuk elképzeléseiket. Ennek egyetlen oka van: nem képesek alkalmazni az emberek befolyásolásának bevált módszereit és szabályait. A reklámszakemberek, a politikusok, a hivatásos üzletkötők tudják, hogyan kell ezt csinálni. A fogások, amelyeket alkalmaznak, a manipuláció sok évszázada ismert szabályai. A legtöbben, akik nem képesek, vagy csak részben képesek megvalósítani céljaikat, hamar felhagynak a próbálkozásaikkal, hogy szándékaikat érvényesítsék. Önsajnálattal telve, máso­kat hibáztatnak sikertelenségükért. Ezért van ezen a földön oly sok elégedetlen, önbizalmát vesztett ember. Másodkézből való életet élnek, és állandóan arra várnak, hogy majd jön valaki, aki megmondja nekik, mit gondoljanak a dolgokról, miben higgyenek és mit vásároljanak. Ellenállás nélkül, odaadóan válnak mások manipulációjának áldozatává. Ezek az emberek felismerték azt az alapvető igazságot, hogy a manipuláció az emberi együttélés természetes velejárója. Ahhoz, hogy képesek legyünk érvényesíteni akartunkat, megnyerni másokat az elképze­lé­seink­nek, helytállni ellenséges környezetben, megakadályozni, hogy kihasználjanak, ismer­nünk kell az emberekkel való célirányos bánásmód játékszabályait, és tudnunk kell ezeket eredményesen alkalmazni. Ezen múlnak a sikereink, ettől függ a boldogságunk. Aki mestere e szabályok alkalmazásának, képes megvalósítani elképzeléseit, képes kibonta­koztatni képességeit. Aki nem veszi magának a fáradtságot, hogy megismerje őket, hogy elsajátítsa alkalmazásukat, nap mint nap vállalva a gyakorlással járó átmeneti kudarcokat, ne csodálkozzék, ha egész életében elégedetlen lesz önmagával és a környezetével. (Kirschner, 1980, 9.o.)

3.5. A meggyőzés tipikus módszerei

3.5.1. Ismétlés

Egy állítás annál hihetőbbé válik, minél következetesebben és meggyőzőbben ismétlik. (Kirschner, ’80, 74.o.) Ennek több változata lehetséges. Az első és legegyszerűbb a sztereotip (változatlan, állandóan ismétlődő, elkoptatott) ismétlés, ami azonban egyes esetekben hatástalan lehet, amíg a felajánlott alternatívát a meggyőzendő fél lehetőségként nem értelmezi, mivel környezetünk, hangulatunk, aktuális élethelyzetünk miatt olyan alkalmat is kihasználunk, amit máskor nem. Második lehetőség az ismétlés mennyiségi felerősítése (Kirschner, ’80, 85.o.), melynek lényege, hogy minél többen tanúsítják egy üzenet vagy megállapítás helyességét, az annál hihetőbbnek hat. Már a többségi támogatás említése is hatásos lehet; „Mindenki azt mondja, hogy így van”, „A legtöbben ezt akarják”, „Szinte senki nem volt ellene”. A százalékosan bemutatott adatok sokszor hatásosak, vagy ha azok csekélynek hatnak, akkor a helyeslők vagy pártolók konkrét nagyságrendjének említése is megfelelő lehet - persze, ha az ellenkező oldalt nem szemléltetjük. Harmadik módja az ismétlésnek a minőségi felerősítés (Kirschner, ’80, 85-87.o.), aminek legelterjedtebb formája az üzenet médiákban való megjelenése, ahol a feltételezéseket is sokszor tényként kezelik az azt befogadók. Ha az üzenetet egy rangos (még ha állítólagos is) szakértő állítja, és különösen, ha az üzenet lényegét nem értjük, akkor hatása megnő, mivel a nem értett dolgok iránt különösen nagy tiszteletet érzünk, a tisztelet pedig engedelmességre késztet. Negyedik módszer a másik hibájára, gyengeségére, tudatlanságára való ismételt emlékez­tetés (Kirschner, ’80, 88.o.).

3.5.2. Érzelmek

A legtöbb embert a cselekedeteikben nem az ésszerű megfontolások, hanem érzelmeik vezér­lik. Ennek ellenére szeretjük magunkat olyan lényként bemutatni, aki az ésszerűségre alapoz­va cselekszik. Az érzelmeket célba vevő módszerek jelszava: „Hass egyetlen szóval a vevő érzel­meire, és megtakaríthatsz vele száz okos érvet.” Ezen eljárások azon sajátságunkon alapszik, hogy sok érzelmileg színezett értékképhez kötődünk, amik befolyásolják döntéseinket és életünket. Ilyenek pld: becsület, hűség, bá­tor­ság, igazságosság, rend, becsületesség, férfiasság, stb. - ezek mind más elismerésétől füg­gnek. Természetünknél fogva - mivel közösségi és összetartó, egymástól kölcsönös függés­ben lévő lények vagyunk - számos dolgot teszünk csak azért, hogy érzelmi szük­ségleteinket kielégít­sük. Az érzelmeinkre ható manipulációk a presztízsszükségletünket célozzák meg, vagyis azt, hogy valakinek akarunk látszani mások szemében. Rájátszva arra az igényünkre, hogy érvényesülni akarunk, azt az ígéretet kapjuk, hogy eddig nem teljesült vágyaink betel­jesülnek. A meggyőzők állandóan arra törekszenek, hogy felébresszék és ébren tartsák ezeket az igényeinket. Kihasználják azt a törekvésünket, hogy megfeleljünk annak, 1) amik mások előtt szeretnénk lenni, 2) amit mi magunk tenni szeretnénk, 3) amit az általánosan elfogadott normák előírnak nekünk. A legfontosabb módszerek, amelyek ezen az elven alapulnak: 1. A megjátszott szerénységet (Kirschner, ’80, 112.o.) arra az esetre javasolják, amikor azonos erejű, vagy erősebb ellenfél esetén annak hiúságra kell építeni. Saját erősségeket titkolva lealacsonyítani a sajátjainkat, és a másikat feldicsérni. Amaz merő udvariasságból, hálából hízelgésünkért elárulhatja gyengéit, továbbá részéről vélt képességeinket. 2. Előre menekülés alkalmával (Kirschner, ’80, 113.o.) az erős önbizalom és öntudat muta­tása a legfontosabb. Általános emberi vonás, hogy automatikusan tiszteljük a tekintélyt, és mindent, ami annak látszik. Egyszerűen úgy kell tenni, mintha rendelkeznénk vele, vagyis tekintélyként feltűnni. Ezt tehetjük úgy, hogy 1) olyan látszatot keltünk, mintha nagyobb lenne a tekintélyünk annál, amit az ellenfelünk gondol; és 2) az ellenféllel olyan témáról beszélünk, amelyben teljesen járatlan és nem megyünk bele olyan témákba, amelyhez ért. Ezt kell folytatni addig, amíg csodálatot nem váltunk ki, ezért számára megtiszteltetés, hogy segíthet - vagyis engedelmeskedhet.

3.5.3. Félelem

A félelemről megállapítható, hasznossága az intelligencia növekedésével csökken, mégis minden döntésben és nevelési folyamatban szerepe van. A félelmeink többsége 1) a meg­szer­zettek elveszítésével, 2) a bizonytalansággal, és 3) a valósággal kapcsolatos. A meggyőzési módszerek ezen a téren a félelem felébresztését, fenntartását és elmélyítését javasolják, az alábbiak szerint: 1. A meg­szer­zettek elveszítése: 1. lépés: annyira rászoktatni, hogy kész legyen a legnagyobb áldozatokra is, hogy megkapja vagy megtarthassa; 2. lépés: a meggyőzendő üzenet mellé a következőket hozzáfűzni: „Ha nem teszed meg, amit tőled várok, visszaveszem, amit neked adtam, és amit annyira szeretsz.” 2. Félelem a bizonytalanságtól: Lényege az egy esetlegesen bekövetkező esemény következ­mé­nyeitől való félelem, más néven „önmagát beteljesítő jóslat”. Az első félelem-impulzus tuda­tosan is előidézhető, ami ismétléssel addig mélyíthető, hogy a manipuláló olyan meg­oldást (akármit) ajánlhat a félelemre, ami megszabadíthatja a lelki terhétől. 3. Félelem a realitásoktól: Életünk során állandó eltérés van vágyaink és a valóság tényei között. Ez utóbbiak vágyaink megvalósulásának útjában állnak. Boldogságunk attól függ, hogyan kezeljük ezt az eltérést. A lehetőségeink: 1) a valóság tudomásul vétele és szembe­né­zés vele, vagy 2) a félelem miatt nem merünk vele megbirkózni. Minden sikeres próbálkozás, amikor a külvilágtól kicsikarjuk egy vágyunk megvalósulását, növeli önbizalmunkat és ön­becsülésünket. Minden kísérlet, hogy valahogyan elkerüljük ezt a próbát, erősíti bennünk a félelmet. Az emberek ötletesebben kerülik a kudarctól való félelmet, mint ahogy azokat legyőzik. Ebben támogatják őket fáradhatatlanul azok, akik olyan menekülési lehetőségeket ajánlanak nekik, amikből személyes hasznuk van. Sokszor a félelem vezet a következő menekülési módokhoz: másoknak panaszkodni, szerető­tartás, nagyobb probléma megoldása helyett kisebb probléma felfújása, stb. A félelemmel sokféleképpen élhetnek vissza. Ezek közé tartozik az „oszd meg és uralkodj!” módszer; szórakozási lehetőséggel kecsegtetés; a „szenzáció éhség” kielégítése, miközben mások szerencsétlenségét megtapasztalva a saját problémánkat kicsinyíthetjük, stb. Alapvetően a következő a menete minden félelemgerjesztéssel operáló meggyőzési módsze­reknek: 1. lépés: bemérni az ellenfelet és megállapítani, hol sebezhető; 2. lépés: egy általa nem megoldható veszélyre rámutatni és azt felnagyítani; 3. lépés: a látszólagos veszélyre olyan megoldást ajánlani, ami az illető félelmét csökkenti, a kezdeményezőnek pedig előnyös. (Kirschner, ’80, 116.o.)

3.5.4. Döntési helyzet befolyásolása

A döntés lefolyása és eredménye függ: 1) a döntéshozó beállítódottságától, 2) a döntés tárgyá­ra vonatkozó ismereteitől, 3) azoktól a személyektől, akik közvetlenül, vagy közvetve befo­lyá­solják a döntését és 4) a döntéshozó lelkiállapotától a döntés pillanatában. Éppen ezért a meggyőzési stratégia célja a döntéshozó kritikai képességét korlátozni, figyelmét pedig az ajánlott döntés előnyeire irányítani. Dönteni minden helyzetben szükséges, és ha nem magunk döntünk, megteszik helyettünk mások. Legtöbbünk pillanatnyi szempontok szerint dönt. Döntés elemei: 1) személyes vágyak, kívánságok, 2) környezethez való alkalmazkodás igénye. A legtöbb döntésünk az 1. és a 2. közötti kompromisszum, így minél bizonytalanabbak va­gyunk, annál inkább befolyásolnak a külső hatások, és éppen ezért a határozottak felé vonzóbb csomagolásban kell felkínálni az üzenetet. A manipuláltnak nem szabad lehetőséget adni az alternatív választásra. A döntés tárgyára vonatkozó ismereteknek meghatározó jelentősége van, a manipulálónak azonban az az érdeke, hogy egyoldalúan tájékoztassa a döntéshozó személyt. A látszólag jelentéktelen napi döntéseink során mi magunk is szükségét érezzük, hogy lehetőleg gyorsan és kényelmesen túl legyünk rajtuk, és így sokak számára elég néhány nyomatékos utalás a „kiváló minőségre”, máris hagyják elcsábítani magukat a csomagolástól, és nem szakítanak időt maguknak arra, hogy alternatívákat keressenek, amelyeket mérlegelhetnének, mielőtt döntenek. A döntéshozatal folyamán általában van egy pont, ahol még át kell segíteni a manipuláltat, hogy végképp elfogadja az általunk felkínált vagy sugallt alternatívát. A döntéshozóban meg kell akadályozni ennek az „utolsó esély pillanatának” kihasználását arra, hogy amaz tárgyila­gosan mérlegeljen. A három legfontosabb szempont tehát: 1.) A meggyőzendő félt korlátozni a tárgyilagos ítélet­alkotásban; 2.) Figyelmét szűken ráirányítani a manipuláló által adott egyoldalú információra; 3.) Nem hagyni neki időt arra, hogy alternatívákat keressen. A fentiek szerint a döntés befolyásolásának menete: 1. fázis: Érdeklődés felélesztése a másik­ban az iránt, amire rá akarjuk őt venni. Tájékozódás a másik aktuális szándékait illetően - majd azokat kihangsúlyozva összekötni a mi érdekeinkkel. 2. fázis: A saját előny olyan be­csomagolása, amiben az ellenfél a saját előnyét látja. 3. fázis: Ha a másik még nincs túl az „utolsó esély pillanatán”, akkor valami - az ő személyére szabott, érzelmi vagy értelmi - érvvel kell előállnunk és végleg meggyőznünk. (Kirschner, ’80, 134.o.)

3.5.5. Nyelvi lehetőségek

Célirányosan használni a nyelvet azt jelenti, hogy nem azt mondjuk minden körülmények kö­zött, amit gondolunk vagy érzünk, hanem azt, ami szándékainkat a legnagyobb valószínűség­gel sikerre segíti. Beszéljünk a másikról, tegyük őt a középpontba, iránta mutassuk ki az érdeklődésünket. Bárki legyen is az ellenfelünk a manipulatív manőverben, egy dolgot garantáltnak vehetünk: semmit sem hallgat szívesebben, mint azt, ha róla beszélünk, iránta érdeklődünk, vagy pl. az élmé­nyeit elmeséltetjük vele. A fő kérdések mindenkor: 1) „Mit fogok elérni azzal, amit mondok, ha azt mondom, amit gondolok?”; 2) „Mit kell mondanom, hogy elérjem a célomat?” Amikor huzamosabb társalgás során akarunk meggyőzni valakit, akkor annak kezdetekor 1) dicsérni kell a másik előnyös tulajdonságait; helyezzük a központba, kérdezzük, csodáljuk, emeljük ki azt, amire büszke. Az így 2) kialakult jó légkört el kell mélyíteni. Ezt követően 3) egy, a másikat is érdeklő témáról valamilyen kérdést kell feltenni, olyat, ami felületesen érinti a minket érdeklő témát. Természetesen nem szabad direkt módon rákérdezni arra, hogy a másik megtenne-e valamit nekünk, hanem csak 4) közömbösen elővezetni a manipulatív témát, majd lezárva olyan kérdést feltenni, mint pld: „Mi a véleménye róla?”. Ha esetleg 5) felületes elutasító választ kapunk, akkor fel kell sorolni számára néhány nagyobb előnyt és persze egy-két jelentéktelen hátrányt is. Konkrét elutasításnál 6) hagyjuk nyitva a kérdést a „Beszéljünk róla egy következő alkalommal!”, vagy a „Gondolja át még egyszer!” tartalmú mondatokkal. (Kirschner, ’80, 158.o.) További módszerek: Legyen bármilyen jó, magától értetődő, fontos is az ügyünk, mások csak olyan mértékben fogják jónak tartani és annak megfelelően kezelni, amilyen mértékben képesek vagyunk ilyen­ként bemutatni nekik. 1) Mondjunk inkább tízszer „igent”, mint egyszer „nemet!”: egyetértés későbbre eltenni. „Nem” - elválaszt. „Igen” - összeköt. „Nem” „igen”-be csomagolása. „Igen, önnek teljesen igaza van, de ...”; „Igen, ez valóban jól hangzik, de talán meg kellene vizsgálnunk ...” 2) Csalogassuk ki az ellenfelet egy apró trükkel tartózkodó magatartásából! Blöff. Homályos utalások, mint: „Hallottam, hogy Ön ...”; Azt beszélik, hogy ... Igaz ez? Ezek lehetnek légből kapottak is. A másik fél védekezni kénytelen és így fel kell adnia tartózkodását. 3) Adjunk szárnyakat az ellenfél fantáziájának, hogy képes legyen elképzelni, amiről meg akarjuk őt győzni! „Egy kifejező kép többet érhet 1000 szónál.” Az ellenfélnek segíteni kell, hogy élénken maga elé tudja képzelni, amiről meg akarjuk győzni. 4) Zavarjuk össze az ellenfelet, apró részleteket fontos dologként kezelve! Erős ellenféllel szem­ben, aki nem cáfolható érvekkel előnyhöz jutott, magabiztosan azt hiheti, hogy képtele­nek vagyunk az övével egyenértékű érveket felhozni. Ezért nem a fő mondanivalójára reagá­lunk, hanem kiragadunk egy részletet, ami támadási lehetőséget kínál. (Kirschner, ’80, 170.o.)

3.5.6. A meggyőzés 38 csalárd trükkje

Robert H. Thouless, a Cambridge-i Egyetem pszichológia professzora: „Egyenes és csalárd gondolkodás” (Straight and crooked thinking) 1956. kivonata: 1. Érzelmi töltésű szavak használata 2. Állítás, amely a „minden” minősítőt implikálja, de csak a „néhány” minősítő az igaz 3. Bizonyítás kiválasztott példákkal 4. Ellenfelünk állításának felnagyítása akár ellentmondással, akár félreértelmezéssel 5. Egy érv alapos cáfolatának kivédése szofista fordulattal 6. Eltérítés kérdéssel, melléktémával vagy lényegtelen ellenvetéssel 7. Bizonyítás következetlen érvvel 8. Az az érv, hogy küszködjünk X-szel, ami elismerten rossz dolog, mert van egy még rosszabb Y, s erőfeszítéseinket az ellen kell irányítanunk 9. Azért javasolni elfogadásra egy álláspontot, mert az két véglet közötti közép 10. Rámutatni egy érvelési forma logikai helyességére, miközben a premisszái kétes vagy valótlan tényeket tartalmaznak 11. Logikailag megalapozatlan formájú érvelés alkalmazása 12. Körbeforgó érvelés 13. Olyasmivel érvelni, ami maga is bizonyításra szorul 14. Egy szavakra vonatkozó kijelentést úgy vitatni, mintha az tényekre vonatkozna, vagy nem elválasztani az állítás szavakra vonatkozó részeit, ha az mindkét félét tartalmaz 15. Úgy adni elő egy tautológiát (szószaporítás, szófecsérlés; azonos, v. hasonló jelentésű szavak indokolatlan ismétlése), mintha ténybeli állítás lenne 16. Spekulatív érv alkalmazása 17. Egy kifejezés jelentésének megváltoztatása az érvelés során 18. Olyan dilemma alkalmazása, amely figyelmen kívül hagyja, hogy lehetőségek folytonos sora húzódik a két bemutatott véglet között 19. A kontinuitás tényének felhasználása arra, hogy kétségbe vonjuk két dolog különböző voltát (a „szakáll érve”) 20. A definíció jogosulatlan használata vagy annak követelése 21. Sugalmazás ismételt állítással 22. Sugalmazás határozott fellépést alkalmazva 23. Sugalmazás a presztízsre támaszkodva 24. Hamis presztízs 25. Ál-szakzsargonon alapuló presztízs 26. Úgy tenni, mintha nem értenénk, s ezt presztízzsel támaszkodva 27. Olyan kérdéseket alkalmazva, amelyek a másikat magára nézve romboló beismeré­sekre vezetik 28. Puszta tekintéllyel hivatkozni 29. Egy kétséges állítással szembeni ellenállást leküzdeni azáltal, hogy előrebocsátunk néhány könnyen elfogadható állítást 30. Egy kétes állítást oly módon megfogalmazni, hogy az illeszkedjék a hallgató gondolko­dási szokásaihoz, vagy előítéleteihez 31. Egy érvelés premisszáiként előre megemésztett gondolatok általánosan elfogadott meg­fogalmazásait alkalmazni 32. „Mindkét oldal mellett sok minden felhozható, ezért nem lehet a kérdést eldönteni”, vagy bármely más megfogalmazás, amely akadémikus kívülálláshoz vezet. 33. Érvelés tökéletes analógiával 34. Érvelés erőltetett analógiával 35. Feldühíteni az ellenfelet, arra számítva, hogy akkor rosszul fog érvelni 36. Hazabeszélés 37. Azért javasolni vagy elvetni egy állítást, mert gyakorlati következményei vannak a hallgatóra nézve 38. Az érvelés céljából előítéleteket vagy indítékokat tulajdonítani ellenfelünknek

3.5.7. Az értékekre és az önbecsülésre irányuló stratégiák

1. A viszonzás parancsolata. (Regan, 1971; Cialdini, 1993; Forgas, 1994) 2. A következetesség és az adott szó csapdája. (Freedman és Fraser, 1966)

3.5.8. Tizenhat rábeszélő stratégia (Marwell és Schmidt, 1967, 357-8.o.)

1. Ígéret (Ha engedelmeskedsz, megjutalmazlak) 2. Fenyegetés (Ha nem engedelmeskedsz, megbüntetlek) 3. Pozitív szakértelem (Ha engedelmeskedsz, „a dolgok természetéből adódóan” meglesz a jutalmad) 4. Negatív szakértelem (Ha nem engedelmeskedsz, „a dolgok természetéből adódóan” elnyered büntetésed) 5. Kedvesség (Az aktor barátságos és segítőkész, hogy célpontját megfelelő „hangulatba” hozza, s ezzel elérje, hogy engedjen a kérésnek) 6. Megelőlegezés (Az aktor megjutalmazza a célpontját, mielőtt engedelmességre kérné) 7. Elkerülésre késztetés (Az aktor folyamatosan bünteti célpontját, s a büntetés abbahagyását az engedelmességétől teszi függővé) 8. Adósság (Múltbeli jótéteményeiért engedelmességgel tartozol) 9. Hivatkozás az erkölcsre (Immorális vagy, ha nem engedelmeskedsz) 10. Pozitív közérzet (Jobb lesz a közérzeted, ha engedelmeskedsz) 11. Negatív közérzet (Rossz lesz a közérzeted, ha nem engedelmeskedsz) 12. Pozitív hasonlítás (Egy „jó” tulajdonságokkal rendelkező ember engedelmeskedne) 13. Negatív hasonlítás (Csak egy „rossz” tulajdonságokkal rendelkező ember nem engedel­meskedne) 14. Önzetlenség (Nagy szükségem van rá, hogy engedelmeskedj, ezért tedd meg nekem) 15. Pozitív megbecsülés (Általad értékelt embereknek jobb véleményük lesz rólad, ha engedel­meskedsz) 16. Negatív megbecsülés (Általad értékelt embereknek rosszabb véleményük lesz rólad, ha nem engedelmeskedsz)

3.5.9. A pozitív homlokzatnak szóló stratégiák (Brown és Levison, 1990):

1. Jelezd, hogy észrevetted a másik valamilyen kívánságát. 2. Túlozz - érdeklődést, együttérzést, támogatást. 3. Jó sztori. : A beszélő azáltal adja meg a tiszteletet a másiknak, hogy fáradtságot nem kímélve egy jó történetet mond el neki. 4. Jelezd, hogy te és a hallgató egy csoportba tartoztok. : Közösségre utaló szóhasználat, közös zsargon, közös múltra utalás, stb. 5. Törekedj egyetértésre. : Olyan téma keresése, amiben nagy valószínűséggel egyetértés van közöttünk. - időjárás; másik véleményével való őszinte egyetértés, helyeslése; igazat adni! - önbecsülés növelése 6. Kerüld a nézeteltérést. - ha ellent is kell mondani, akkor azt úgy, mintha egyetértés lenne: helytelen állításra helyeslő válasz, majd fokról-fokra módosítani. 7. Előfeltételezd a közös platformot. 8. Viccelj. : Másikat bevonja, másikkal közös alapot feltételez, megértés esetén sikerérzést ad, jó hangulatba ringat. 9. Állítsd vagy előfeltételezd, hogy ismered a másik igényeit és törődsz is velük. : kimutatni, hogy a másik igényeivel törekszünk a sajátunkkal összhangba hozni. 10. Légy optimista.

3.5.10. A negatív homlokzat óvása (Brown és Levison, 1990):

1. Légy konvencionálisan közvetett. : nem direkt kérés, hanem egyértelműen kikövetkeztet­he­tő fordulat. 2. Ne előfeltételezd, hogy a másik megteszi, amit kérsz: használj biztosítékokat! : - beszéd­cselekvést gyengítés, kevésbé határozottá téve azt. 3. Ne előfeltételezd, hogy a másik megteszi, amit kérsz: Légy borúlátó! : - feltételes mód, képesség iránti pesszimizmus. 4. Válassz olyan fordulatot, amivel a tolakodás mértékét bagatellizálhatod! : - „Csak azt szeret­ném kérni / kérdezni ...” 5. Adj tiszteletet! : kérés előtt megalázkodás, másik magasabbra helyezése (magasabb státusz­ba helyezés). Vagy magasabb státuszúként tisztelés, mint amilyen. 6. Mentegetőzz! : - a lépés megtételének vonakodásának kifejezése, pld. tolakodás elisme­rése, jelzése, ellenállhatatlan indokokra, kényszerítő körülményekre hivatkozás. 7. Használj személytelen megfogalmazást! : felszólítás mellékmondati helyzetben. 8. Hivatkozz általános szabályra! : körülmények, kényszerítő általános társadalmi szabály, kötelezettségre hivatkozás. 9. Használj névszói alakokat az igeiek helyett! : a formális fogalmazás nyilvános helyzetben nagyobb tiszteletet sugall. 10. Nyíltan vállalj magadra adósságot! : hálát, lekötelezettséget állító formulák.

3.5.11. Kétértelmű stratégiák (Brown és Levison, 1990):

1. Tégy célzást! : A kérés előfeltevésére vonatkozó állítás, asszociációs támpontok, előfelte­vé­sekre építés 2. Mondj a kelleténél többet vagy kevesebbet! 3. Mondj olyasmit, ami szószerint nyilvánvalóan nem igaz! : szándékosan ellenkező állítása, ironizálás, metafora 4. Fogalmazz homályosan! : kétértelműség.

3.6. A meggyőzés klasszikus módszerei a Network 21-ben

3.6.1. Ismétlés

A sztereotip ismétlés fogalmát lényegében kimeríti a Marketing Terv rendszeres bemutatása, mivel ezzel a tag minden egyes alkalommal egyre inkább beépíti magát a rendszerbe: ha sikerrel jár azért, ha pedig nem akkor azért, mert ezekre az alkalmakra külön önbizalom-visszaszerző és erősítő programjaik vannak. Mikó Atilla kazettáján utalás történik arra is, hogy ha adott alkalommal nem is lép be a lista jelöltje, akkor legközelebb majd „talán”. A mennyiségi felerősítés az újságok és a tömeges előadások szintjén jelenik meg. A nyom­tatott sajtó meggyőző ereje közismert, a tömeg magával sodró lendülete és szuggesztív hatása pedig talán még inkább. A „rangos szakértőkkel” való konzultációs lehetőség, a tömegelőadások, az újságok és könyvek mind azt szolgálják, hogy az átadott információt minőségileg is felerősítsék, vagyis sokféle formában adja a jelöltek tudtára, hogy mi a teendőjük a rendszerben. Ha az állandó tanulásra hívják fel a figyelmet, akkor tulajdonképpen azt sugallják, hogy nem tudunk eleget - és ezzel remekül meg tudják tölteni a rendszeresen tartott előadásokat. Ha azt hangoztatják, hogy az előadások erőt adnak, akkor tulajdonképpen azt mondják, hogy gyengék vagyunk.

3.6.2. Érzelmek

Az embereket remekül lehet az érzelmeikkel vezérelni, ha a vágyaik megvalósulását ígérjük nekik, és remekül becsomagolhatjuk azt az ésszerű megfontolások mezébe, ha pontos és követhető módszert is adunk az eléréséhez. A rendszer rengeteg érzelmileg színezett értékképet használ fel, amik szokás szerint a siker­ből, a szabadságból, a közösséghez tartozásból és az ideális családi egység megteremtéséből levezethetők. Számos dolgot teszünk csak azért, hogy az érzelmi szükségleteinket kielégítsük. A presztízs­szükségletünket kielégítő felépítés és konzultáció adása megadja nekünk azt a megbecsülést, amit legtöbbször nem kapunk meg az életünk folyamán olyan rendszerességgel és olyan módon, mint ebben a rendszerben, szinte előírás-jellegűen. A megjátszott szerénység éppúgy előfordul, mint az előre menekülés: számos alkalommal előbukkan a rendszer milliomosai előadásaiban, hogy arról mesélnek, hogy milyen kicsinyes problémák miatt aggódtak, és milyen ostoba módon viszonyultak a módszerhez és milyen butaságokat csináltak. Máskor erélyesen és keményen lépnek fel arra a tekintélyre hivatkozva, amit a rendszeren belül vívtak ki maguknak - általában mélyen hallgatva arról, hogy mi az eredeti foglalkozásuk vagy megélhetésük.

3.6.3. Félelem

A beléptető tag mintegy megadja a jelölt vágyainak megvalósulási lehetőségét, amibe rend­sze­rint a tagok annyira beleélik magukat, hogy az első törvényszerű kudarcok nemhogy letörnék a meggyőződését, hanem éppen ellenkezőleg - megerősítik elhatározásában: a vágy esetleges nem teljesülésétől való félelem átsegíti a kezdőt az első kellemetlenségeken. Mindez növeli a hajlamot az engedelmességre. A csoport megbecsülésének elveszítése is visszatartja a kilépéstől. Az előadások rendszeres témája a meglévő munkáltatási rendszerben való bizalom meg­rendítése, és a „munkahely” és az „alkalmazott” fogalmak alacsonyabb rendűnek feltüntetése. Mindez növeli a tagok bizonytalanságát az aktuális élethelyzetükben - mivel vezető beosztá­súak ritkábban szoktak jelölt státuszt kapni. Ehhez járul a „kirúgás” lehetőségének állandó figyelembe vétele. Abban a pillanatban, ahogy a tag egy vágyáért kezd dolgozni, tulajdonképpen elfogadja, hogy a nem reális lehet, ami jelenleg még csak a lehet kategóriájába tartozik, abból van lehet. A vágyak, amennyiben nagyok - márpedig Jim Dornan is azt szorgalmazza - akkor a tényekkel való nem egyezés a vágyak felé billenti el a meggyőződés nyelvét. A realitásban való hit azt jelenti, hogy elfogadjuk: valami, ami esetleg lehet, az nem biztos, hogy lesz - ezt azonban a rendszer nem engedheti meg, mert a vágy az, ami a motivációt fenntarthatja. Ekkor pedig a rendszer ésszerű menekülési lehetőséget nyújt. Beléptetéskor a tag könnyű helyzetben van, mivel többnyire az ismerőséről van szó, így annak félelmeit már eleve beépítheti meggyőzési stratégiáiba.

3.6.4. A döntési helyzet befolyásolása

A rendszeren belül számos döntést kell meghozni, éppen ezért az attitűd hangsúlyozása alap­vető fontosságú - és ez szinte minden előadáson el is hangzik, mivel lényegük ez: fenntartani a cselekvésre való hajlandóságot. A döntések meghozatalára általában a nagy összejöveteleket javasolják, és nyíltan ki is mondják, hogy „azért, mert ott és akkor könnyebb”. Éppen ezért megfelelő lelkiállapotba kell őket hozni, aminek legfontosabb elemei a szórakoztatás: ami többnyire valami zenei műsor, és a színes, magával ragadó előadások, amiknek nagy része szórakoztató és elgondolkodtató történetekből és anekdotákból áll. Mindez azt a célt szolgálja, hogy elaltassa a résztvevők ellenvélemény-képző hajlandóságát. Aki pedig megnevettet és szórakoztat, annak az érveit nagyobb hajlandósággal fogadjuk el, továbbá a jó hangulatban kimondott ellenkezést egyéb­ként sem gondoljuk általában komolyan. Legtöbben pillanatnyi szempontok szerint döntenek, amire nem nehéz rávennünk őket, ha eleve ismerjük őket, és a barátunknak tekinthetnek - erre szolgál a rendszer azon eleme, hogy elsősorban ismerősöknek, barátoknak kell prezentálni a lehetőséget. Ha a jelöltnek a vágyairól van szó, akkor a megvalósítására való döntés meghozatala után beindul egy mechanizmus, ami növeli az illető hajlandóságát arra, hogy a döntésének helyes­ségét megerősítő információkat felnagyítsa, míg az azzal ellenkezőket vagy bagatellizálja vagy figyelembe sem veszi. S így szinte elvárja, hogy egyoldalúan tájékoztassák. Az érdeklődés felkeltésére nemigen lehet jobb módszert találni annál, minthogy megmutatjuk az illetőnek, hogy az adott dolog segít megvalósítani az álmait és a vágyait - ha ez sikerül, akkor rögtön tevékenységi programot is adni kell az illető kezébe, még mielőtt alaposabban elgondolkozna, hogy ő maga mit tudna kigondolni az ügy érdekében, vagyis a saját előnyét időben kell úgy becsomagolnia, hogy az másik a saját hasznát fedezze fel benne. Erre való az ún. gyorskezdési program, és az ún. másolódás alkalmazása, mert ezek intellektuálisan kényszerítik az illetőt azok követésére. Megjegyezhető, hogy a jelentkezők többsége nagyon is bizonytalannak érzi a jövőjét és az egzisztenciáját a marketingterv bemutató megtekintésének hatására, és mivel egy ilyen ke­csegtető ajánlatot vétek lenne elkótyavetyélni, hajlandók mérlegelni a rendszer által elérhető, és az aktuális munkahelyen lehető kilátásokat. Ez a mérlegelés idővel, egy-két nappal az MT megtekintése után rendszerint elveszítené jelentőségét, de újabb lendületet kaphat, amikor a rendszer előírásai szerint a jelöltet a Hogyan Tovább Találkozó keretein belül, már szemé­lyesen megkeresik - a döntési helyzet befolyásolásának újabb, hatékony lehetőséget teremtve.

3.6.5. Nyelvi lehetőségek kihasználása

Célirányos nyelvhasználat - a Network 21-ben erről szól a meghívás, a felépítés és a konzul­táció is. Itt alapkövetelmény hogy beszéljünk a másikról, tegyük őt a középpontba, iránta mutassuk ki az érdeklődésünket, mivel egy dolgot garantáltnak vehetünk: semmit sem hallgat szívesebben, mint azt, ha róla beszélünk, iránta érdeklődünk, vagy pl. az élményeit elmesél­tetjük vele. Nem csak a felépítés során a szponzor, hanem az előadások alkalmával a közönség is részesül abban, hogy dicsérik előnyös tulajdonságait majd ezt lelkesítő történetekkel, anekdotákkal, stb. elmélyítik, majd ebben a kellemes, figyelemelterelő légkörben dobják fel azokat a témákat, amik implicit kéréseket, ajánlásokat, útmutatásokat, sőt utasításokat tartalmaznak. Minden alkalommal felmerül a véleményezés igénye, amire ebben a szituációban nem lehet reálisan reagálni - csakis igenlően. Ha mégsem pozitív a reakciónk, akkor nem hagyják, hogy végérvényes döntést hozzunk, és nyitva hagyják, hagyatják a kérdést, mintegy jelezve, hogy később ismét próbálkozni fognak, mert esetleg mi nem vagyunk tisztában a dolog jelentő­ségével. Kifejező képek használata - igazán az előadások hemzsegnek az ilyenektől. Az üzenetek apró jegyzetekként vannak elrejtve a több órányi szórakoztató „műsorokban”. Ezeknek felbecsül­hetetlen hatása van, mivel a hallgató a kialakult jó légkört és hangulatot azonosítják az illető előadás témájával, így sok mindent kritikátlanul elfogadnak. Apró részleteket is rendszeresen nagyítanak fel és lényeges kérdéseket söpörnek hanyag mozdulattal, szépen hangzó, dallamos szóvirágokkal a szőnyeg alá, amit megtehetnek, mivel a hangulat-irányította közönséget könnyű meggyőzni bármiről. Számos olyan lehetőséggel is élnek, mint az átfogalmazás, aminek hatásaként más kategória­ként észleljük az adott fogalmat, cselekvést, tulajdonságot, és aminek részletes taglalására a szekták jellemzőinél lehet majd bővebben olvasni. Amikor arra szólítják fel a jelölteket, vagy a kissé megfáradt tagokat, hogy képzeljék csak el, hogy előadást tartanak egy nagy tömeg előtt, hogy limuzinnal járnak, hogy híres emberekkel találkoznak, stb.; amikor a tag belenéz a kiadványokba, az újságokba és látja a már befutott tagokat, azok életkörülményeit, stb., mind-mind azt a célt szolgálja, hogy az illető maga keressen motivációs alapot arra a cselekvésre, amire a rendszerben szükség van.

3.6.6. A meggyőzés 38 csalárd trükkje

1. A Network 21-ben előszeretettel használnak érzelmi töltésű szavakat, mint például: „bölcs döntést hozott”; „bevált eszköz”; „különös partnerkapcsolat”; 2. Az előadások alkalmával megszokott szlogen: „mindenkinek sikerül, aki megpróbálja”, holott statisztikák kimutatták, hogy kb. minden 7000. tagnak sikerül elérnie azt, amit a rend­szer maximálisan nyújtani tud, de azt sem tartósan, hiszen a teljesítményt hónapról-hónapra fenn kellene tartani hozzá. 3. Mind a kazetták, mind az újságok, mind az előadások olyanokról szólnak, akik a kitartá­sukkal, a lelkesedésükkel, és a rendszer számára kívánatos tulajdonságokkal rendelkezők vit­ték sikerre a rendszert, míg akik elbuktak, azok mindig valami emberi gyengeség és egyenesen ostobaságuk miatt estek ki. Minden példánál kihangsúlyozzák, hogy természetesen a tagok és főleg a jelenlévők mentesek minden negatív tulajdonságtól. 5. Számos mondás kering a rendszerben, amire előszeretettel szeretnek hivatkozni a tagok, mint pld: „Nem az a fontos, mi működik, hanem hogy mi az, ami másolható.”, vagy „Ha a vágy elég nagy, a tények nem számítanak”, vagy az a következtetés is, hogy „Mivel itt meg­tanítják neked, hogyan lehetsz sikeres, így sikeres is leszel” vagy „itt a sikerrel foglalkoznak, így itt van esély a sikerre”, stb. 6. A tagok teljesen jogosan kérdezik meg az akadékoskodó jelöltektől, hogy „Mit tudsz az Amway-ről?”, mivel sokan, akik nem vettek részt több rendezvényen és előadáson, nem ol­vas­tak könyvet és nem hallgattak kazettákat, nemigen tudhatják, hogy mi történik a rend­sze­ren belül, csak hallomásból tudnak róla ezt-azt. A tagok azonban ezt már mintegy sportként űzik, (amit megtehetnek, mert a nagyközönség felé egyáltalán nem nyitott a dolog), és bármit is felel erre az illető, jól begyakorolt mondókájuk van, amit határozottan, olajozottan tudnak előadni - ami rendszerint meggyőzi a kritikust, hogy nem tud a dologról túl sokat. Ehhez hasonló jelenség az is, amikor a rendszer működését kérdőjelezik meg a tagok. Ekkor következik az a fordulat, hogy „Nem az számít, mi működik, hanem az, hogy mi másolható!” 8. A kritikákat rendszerint arra vezetik vissza, hogy ha lenne az illetőnek elég pénze, akkor meg tudná oldani a problémát. Amikor azt kérdezik, hogy „szerinted mekkora összeggel lehetne ezt a problémát megoldani vagy elhárítani?” akkor tulajdonképpen azt vetik fel, hogy a probléma valójában pénzügyi jellegű, tehát nem azt, hanem annak gyökereként az anyagi források biztosítását kell biztosítani. 10. A legalapvetőbb logikai hiba, amit a rendszerben elkövetnek az, hogy pusztán a vágyaktól teszik függővé a lehetséges eredményeket, vagyis minél jobban vágyik valaki valamire, annál nagyobb az esély arra, hogy azt megszerezze, elérje, megvalósítsa, stb. Való igaz, hogy a sikernek előfeltétele a cél elérésére való késztetés, és a konkrét elképzelés erős érzelmi motivációja, de mindez csupán megfelelő tervvel érhet el eredményt. Logikai hiba továbbá az is, hogy a vágyhoz egy olyan megoldási módot javasolnak és ajánlanak fel, ami esetleg nincs közvetlen összefüggésben a jelölt vagy a tag konkrét vágyával, de mivel csak azt tartják fontosnak így az illető szociális környezete, körülményei, adottságai kiesnek a „képletből”. 12. A rendszer nagyszámú sikeres tagja között a legtöbben a rendszerhez való tartozást vallják magának a sikernek, nem pedig azt, hogy eredeti vágyaikat a rendszer megvalósította. Vagyis nem váltotta valóra álmaikat, hanem „magára szoktatta a tagokat”, akiknek eredeti elképze­lé­sei már nem számítanak. Vagyis: „a rendszer tagja lettem, mert a rendszer tagjának lenni jó”. 17. A rendszer számos olyan címkét használ elemei és folyamatai minősítésére, amit a tagok sokszor csak a jó hangzás miatt használnak, és a mögöttes tartalom alapján alkalmazzák. (lásd szektákról szóló fejezetben) 18. A jelöltek előtt a beléptetők olyan vagy-vagy alternatívát igyekeznek felvázolni, amelynek csak két pólusa van: az egyik az, hogy nem lép be és vágyai kielégítetlenül maradnak, vagyis soha nem éri el azokat, a másik pedig az, hogy belép és akkor álmai törvényszerűen meg­valósulnak. 19. Az előző ellenkezőjét is felhasználják, amikor a jelölt pénzkereseti módját vázolják úgy, hogy az mit sem különbözik az övéktől, csak a Network 21 berkein belül az hatékonyabban, ellenőrizhetőbben és persze jövedelmezőbben fog működni. 21. A kazettás rendszer és a gyakori eladások mind ugyanannak az üzenetnek a többféle változatban való közvetítései, miszerint „a rendszerben jó lenni, és a bemutatott módszereket itt érdemes felhasználni”. 22. Máté Gábor kazettája szinte sokkolja a kezdőket és érdeklődőket, mivel lehengerlő és ellentmondást nem tűrő stílusa ösztönösen is egyetértésre készteti a hallgatót. 23. Amikor arról beszélnek, hogy a rendszer milliomosai mit és hogyan tesznek, akkor tulajdonképpen azok puszta presztízsére hivatkozva bizonyítják tetteik helyességét és hatékonyságát. 24. Tulajdonképpen az egész felépítés módszere azon alapszik, hogy a jelölt hallgatók olyan státuszt tulajdonítanak az előadónak, amivel az valójában nem rendelkezik előttük. Mivel azonban egy olyan személy állítja ezt nekik, akiben megbíznak (egyébként nem jelentek volna meg az általában igen szűkszavú meghívásra), így elhiszik ezt, és az üzenet átadójának érveit így hitelesebbnek fogják venni. 25. Az ál-szakzsargon hatékony eszköze a dolgok és fogalmak olyan címkézésének, ami pusztán a megszokott, munkával kapcsolatos fogalomrendszertől eltérő mivoltuk miatt nem váltja ki a szokásos negatív érzelmeket. Ez már növeli az jelölt hajlandóságát arra, belépjen. (olyan munka, ami nem is tűnik munkának, tehát már ettől vonzóbbá válik) 26. Számos olyan kijelentést tesznek a huzamosabb ideje aktív tagok, amelyek mind arra vezethetők vissza, hogy: „Én ezt jobban tudom, mivel én már régebb óta benne vagyok, ezért hallgass rám!” Mindezt abból a heurisztikából kiindulva, hogy minél több időt tölt el a rendszerben valaki, annál jobban ért hozzá. 27. Az Amway zászlajára tűzte a családközpontúságot és a munkához való hozzáállást, aminek hangoztatásával a „megtámadott” jelöltnek olyan érzése támadhat, hogy ha nem lép be, akkor ő olyan fajta, akinek nem fontos a családja, vagy pedig lusta, dolgozni képtelen ember. 28. - lásd a 23. pontban. 29. Bármilyen kétsége is merül fel a tagnak vagy a jelöltnek, a kérdést mindig egy olyan prob­lémára vezetik át, ami pénzzel, elegendő vagy sok pénzzel megoldható lehet. Természetesen erre a legtöbb embernek igen a válasza. 30. Mivel a tagok többségében ismerősöket, barátokat és rokonokat keresnek fel, így meg­felelő előismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy érveiket azok gondolkodási szokásaihoz, vagy előítéleteihez tudja igazítani. 38. A tagok gyakran aggatnak különféle a rendszer és a való élet szempontjából is negatív attitűdöket a jelöltekre („pénzellenes”, „nem akar jót a családjának”), amiknek kivédésekor az illetőben az az érzés támadhat, hogy ő valóban megfelelhet a hatalmas profitok elérésére. Emellett még a jelölt aktuális élethelyzetét is olyan módon vázolják fel, mintha az illető azt a helyzetet akarná konzerválni annak minden hátrányos következményével együtt („ezen a helyen akar megöregedni”, „arra vár, hogy egyszer majd kirúgják”) - ami szintén nem igaz, mivel akkor nem lennének ott újabb lehetőségeket keresve.

3.6.7. Az értékekre és az önbecsülésre irányuló stratégiák

1. A viszonzás parancsolata: Ha valakitől kapunk valamit, azt meg kell próbálnunk kellően viszonozni. Szociológusok kimutatták, hogy az emberi társadalmak kialakulásában milyen döntő szerepe volt ennek a mindenütt fellelhető elvnek. Talán ez is magyarázza erejét, és nagyon nehéz ellenállni neki. Úgy látszik annál fontosabb ez az intézmény társadalmaink számára, hogy kockára tennénk érvényét csak azért, mert néhányan visszaélnek vele. Az Amway Corporation is, melynek számtalan nagyon hatásos üzleti ötlete közül egyik kimond­ottan erre az „ajándékozz, mielőtt tarolnál” stratégiára épül. Van egy „poloskának” (BUG) nevezett kollekciójuk különféle háztartási vegyszerekből. Ezt a kollekciót a házaló ügynökük otthagyja a potenciális vevőnél 24, 48 vagy 72 órára mindenféle ellenszolgáltatás és köte­lezettség nélkül s egyszerűen csak arra kéri, próbálná ki a terméket. Ez olyan ajánlat, amit senki sem tud visszautasítani. Amikor aztán az ügynök eljön, hogy a kollekciót a megmaradt áruval elvigye, nála van a megrendelőfüzete is. (...) Magától értetődik, hogy a kuncsaft nyakig van a viszonzás parancsolatának csapdájában, s önként, hálásan rendel. (82.o.) A Network 21 rendszerében a felépítés az, ami ezt az üzenetet hordozza, továbbá az, hogy az ismerősöket keresik fel a tagok. Ekkor bármilyen korábbi szívességre hivatkozni lehet, de többnyire erre semmi szükség sincs. 2. A következetesség és az adott szó csapdája: Síklaki István ezt írja könyvében (A meggyőzés pszichológiája, 80.o.): „Az elkötelezésnek (...) fontos eszköze az írott szó. Verba volant, scripta manent - mondja a latin, azaz, „A szó elszáll, az írás megmarad.” Az írott szónak bűvös hatása van. (...) Az Amway az alábbi tanácsot adja: Tűzz ki célt és írd le. Bármi is a cél, az a fontos, hogy legyen valami, ami felé törekszel - és hogy leírd. Van valami varázslatos abban, hogyha leírjuk a dolgokat. Tűzd ki a célt és írd le. Amikor elérted a célt, tűzz ki egy másikat, és írd le. Azt veszed észre, hogy lendületben vagy.”

3.6.8. Tizenhat rábeszélő stratégia

1. Erről szól az ismerősök megkeresése, vagyis a baráti, „személyes” garancia ígérete. 2. Amikor valaki nyíltan szembehelyezkedik a rendszer elveivel, a tag azzal fenyegetheti a jelöltet, hogy nemcsak hogy nem lépteti be, amivel esetleg eleshet egy lehetőségtől, hanem baráti viszonyuk is megszűnhet. 3. A Network 21 módszerét - mint minden MLM hálózatépítő a saját módszerét - „biztos módszernek” tartják a meggazdagodás felé. 4. Az előző ellentéte: amikor a jelölt kételkedik a rendszer sikerességében, rendszerint azt a kérdést szegezik neki, hogy tud-e másik olyan módszert, amivel tervszerűen el lehet érni azt, amit az Amway ígér - természetesen nem-mel fog válaszolni, másképp nem lenne ott. 5. A felépítés és az előadások humoros része mind a bizalom megszerzésének és fenntar­tásának, következésképp az engedelmességre való hajlam fenntartását célozzák. 8. A barátság indokán megkeresettek nagy valószínűséggel belépnek. 9. Az Amway előszeretettel említi a családokat, mint alap motivációs indokot - pld: „köteles­ségünk minden eszközzel a családért dolgozni”, és számos olyan életeseményt említenek meg, amit a rendszer segítségével tudtak nyújtani a családjuknak. 10. A Network 21 mindent megtesz, hogy a tagjai jól érezzék magukat a rendszerben: erre való a felépítés rendszere és a gyakori szórakoztató oktató előadások is. 11. Az előbbi ellentéte, amihez hozzá jön még a felajánlott lehetőségről való lemaradásnak az esélye is. 12. A negatív hasonlítás automatikusan magával hozza a pozitív hasonlítást. (lásd 13-as pont) 13. Rendszerint negatívan minősítenek mindent és mindenkit, aki nem hajlandó a rendszert pozitívan szemlélni, vagyis belépni. 14. A szponzor önzetlennek és őszintének észleli a frissen belépett tag róla elmondott és terjesztett pozitív képet. 15. A felépítés alkalmával az a cél, hogy a szponzort értékes, érdekes, sikeres, megbecsülendő emberként ismerjék meg, akinek a meggyőzésére érdemes hallgatni; és erről szól a baráti meghívás: ha elfogadunk egy meghívást, akkor magunkat is lejáratnánk, ha csak úgy első látásra faképnél hagynánk az egészet. 16. Az előbbi ellentéte: magunkról lenne negatív véleményünk ha nem hallgatnánk valakire, akiről pozitív véleményt alakítanak ki bennünk.

3.6.9. A pozitív homlokzatnak szóló stratégiák

1. A felépítés tulajdonképpen annak módja, hogy a másiknak olyan szívességeket kell meg­tenni, amivel amaz azt érzékeli, hogy a jelölt észrevette valamilyen kívánságát. 2. Az érdeklődés, együttérzés és támogatást eltúlzása sem idegen ilyenkor (felépítéskor) az embe­rektől, hiszen előírásszerűen cselekedve minél nagyobb jövőbeli profitban bízik a jelölt, annál többet hajlandó tenni a szponzoráért. A kazetták tele vannak jó sztorikkal, aforizmákkal, mondásokkal, anekdotákkal, stb., akár saját, akár mástól átvettekkel. A kazettán különösen hatásosak ezeknek az alkalmazása, mivel a közönség reakciója hallható, és sokszor olyan hatást kelt, mint egy kabaré felvétel, vagy egy vicces szappanopera-sorozat a konzerv-nevetéssel. Mindez a szórakoztatáson keresztül elaltat­ja a hallgatók ellenvélemény képzésre való hajlamát és segíti őket - ha ideiglenesen is, de - elfogadtatni az előadó álláspontját: amit pedig egyszer önként elfogadtunk, azt hajlamosabbak vagyunk saját meggyőződésünkként valami és aszerint cselekedni, ha arra ösztönzést kapunk. 3. A „hálózatépítők” valóban úgy viselkednek, mint egy nagycsalád, ami részint annak köszönhető, hogy a tagok nem adhatnak ki részletes információkat a rendszer működéséről csak a Marketingterv Bemutatón, amire viszont az embert meg kell, hogy hívják (csak úgy nem lehet besétálni, bekérezkedni, és ez nem is szokott megtörténni). A címkézés jelenségét a szektákkal foglalkozó fejezetben lehet részletesebben olvasni. 4. Az egyetértés a bizalom megszerzésének módszere, ami a felépítésben meg is valósul. A friss tag elismerően kell, hogy beszéljen a jelöltek előtt a szponzorról, ami kettős eredménnyel jár: egyrészt az önként kimondott pozitív minősítést a kezdő tag el is hiszi, és önmaga is jobban fog bízni nemcsak a szponzorában, hanem a rendszerben is, különösen úgy, hogy ezt a többi, még nem beavatott személy előtt mondja ki; másrészt pedig a szponzor önbecsülését építi vele, aminek hatására abban is fenntartja és tovább erősíti a rendszer iránti elkötelező­dését. 5. Az előző pontból következik, hogy kerülni kell a nézeteltérést. 6. Az emberek többsége az ismerőse részéről szerveződik be, így a közös platform már nagyon is biztosítva van. Amikor pedig egy előadást hallgatnak meg, már az is nagyon sokat elmond róluk, hogy egyáltalán ott vannak. 7. A 3-as ponthoz hasonlóan a viccelődést a rendszerrel kapcsolatban is használják. Gyakor­latilag úgy viccelődnek a rendszerbe be nem lépőkön, mint azok tennének ezt róluk, ha fogalmuk lenne róla, hogy egy ilyen dolog működik - mivel azonban nem nagy publicitással megy a dolog, így erre nemigen van lehetőség. Ezzel érzik azt a tagok, hogy milyen jó is a rendszer részének lenni. 8. Amikor megkeresik első alkalommal a listán szereplő jelöltet általában felteszik ezt a kérdést: „Nyitott vagy arra, hogy új módon keress mellékállásban plusz pénzt?” Tulajdon­kép­pen ezen a jelöltek azt értik, hogy: „Tudom, hogy több pénzt akarsz, és én segíteni fogok ebben.” 9. Állandóan optimistán nyilatkoznak a jelölt várható teljesítményéről, példának állítva a már befutottakat. Az önbecsülés felépítéssel elérhető állandó karbantartása miatt a szponzorokban meg is van a hajlandóság az optimizmusra a rendszerrel kapcsolatban.

3.6.10. A negatív homlokzat óvása

1. Szinte sohasem hangzik el nyilvánosan az, hogy „lépj be!”, hanem csak effélék: „tégy vala­mit az anyagi helyzeted javításáért!”, „teremts kedvezőbb lehetőséget a családod számára!”, stb. 3. Gyakran keresnek fel a következőkkel jelölteket: „nem tudom képes lennél-e rá”, ha ez belefér az idődbe, megpróbálkoznál vele?”, stb. 5. Több irodalomban és előadáson megemlítik, hogy „a kezdők a legfontosabb értéktárgyak az üzletben”, és a rendszer milliomosai is gyakran hangoztatják, hogy „nálam biztos jobban fog menni!”, stb. 8. Előkerülnek a sikerességet életmódparancsként kezelő felfogások, a család jólétéért való teljes odaadás, a személyes vágyak megvalósításának kudarcát, mint léleknyomorító kataszt­ró­fákat, stb. 10. A felépítés folyamán olyan kijelentéseket lehet hallani a frissen belépett tagok részéről, amiről valójában többnyire még ő maga sincs teljesen meggyőződve, mivel még semmilyen tapasztalata sincs a rendszerről, de mivel ez a módszer egyik sarokköve, így megteszi. Ki kell nyilvánítania a módszer iránti elkötelezettséget és azt a hálás lelkesedést, amivel vágyai meg­valósulását várja.

3.6.11. Kétértelmű stratégiák

1. Minden, ami a lehetséges profitra vagy az elérhető életszínvonalra utal. 2. A telefonos stratégiák egyik lényegi eleme az, hogy nem árulják el a megkeresetteknek, hogy pontosan mire is hívják meg őket.

4. „ábrándos képzelődésekről (MÉK. 35.o.)” és „hiányérzet
kielégítésére való erős lelki törekvésekről (MÉK. 1454.o)”,
AZAZ VÁGYAKRÓL ÉS ÁLMOKRÓL - ÁLTALÁNOSSÁGBAN

Hogyan használhatók mások álmai a mi álmaink megvalósulása érdekében? A vágyak felkeltésekor az ember többnyire jelen lehetőségeit látja csak. A jelen lehetőségek pe­dig a vágyak megvalósulásának általában nem hatékony eszközei, mert akkor tervek /: jövő­­beli cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolás, v. munkaterv (MÉK. 1367.o.)/ lennének, és konkrét cselekvésekre irányulnának. A vágy messzi és nem látható az ember szeme előtt az az út, amely hozzá vezetne, a terv viszont konkrét lépéseket feltételez, amelyeket ha nem is határoztuk meg pontosan, azért többnyire csak a cselekvési hajlandóságunktól és lehetőségeinktől függnek. A vágyak felkeltése tehát szükségszerűen figyelmen kívül hagyja a jelen terveket, éppen azért, mert megvannak a vágyak felkeltőjének is a maga tervei. A vágyak érzelmektől fűtöttek és többnyire egyáltalán nem kérdőjelezzük meg őket, általában hozzájuk menekülünk, ha siker­telenséget élünk át, és akkor is, ha új célokat kellene felállítanunk, vagy ha többlet energiáin­kat fel akarjuk használni valamire. A vágyak azonban többnyire érintetlenek és kielégület­lenek maradnak az emberek élete folyamán, mivel ezek mindig arra irányulnak, ami nincs a birtokunkban, de úgy érezzük, hogy megérdemelnénk, hogy részesüljünk bennünk. A vágyak, ha az ember céllá teszi őket, akkor a lehetséges realitás köntösébe bújnak, és terv­szerű cselekvéssel megközelíthetjük, vagy el is érhetjük őket. A vágyak megvalósulásának útja-módja többnyire nem uniformizálható, és messzemenően függnek az illető személyisé­gétől, és a sokszor törvényszerű lépéseket igen változatos módon oldják meg azok, akik hasonló célokat érnek el. A Network 21 tulajdonképpen nem kelti fel a vágyakat, hanem a tudatban realizáltat valamit, ami motiválhatja az illetőt. Az ilyenkor azt látja, amit megkapni akar, és elhiszi, hogy meg fogja kapni, holott a kettő között sajnos a való életben nincs egy-az-egybeni megfelelés. Kimondani, rögzíteni azt, amire vágyunk manapság bátorság kérdése is, mivel a modern társadalmakban nagyon komolyan vesszük az elköteleződést - javarészt azért is, mert sok­színű, változatos és változékony világunkban, aki nem tud határozottan kitartani céljai mellett, az általában nem kap semmit; igaz, a való életben sokszor csalódunk abban, ami mellett kiálltunk. Vannak azonban szociálisan preferált elköteleződések, ami a közösség működése érdekében szükséges és kívánatos, és ez a legritkábban esik egybe azzal, ami az egyes ember igényeit teljes mértékben kielégítené. Mindezek az elvárt kötelezettségek többnyire teljesít­hetők, mivel egész társadalmunk berendezkedésének ez az alapvető célja, de nem élvezhetők olyan mértékben és olyan intenzitással, mint azok a statisztikusan ritka kivételek, akik életük kedvező és problémamentes alakulása miatt némiképp mentesültek ezek teljesítése alól. A vágyak tehát általában arról szólnak, amit megtehetnénk, ha megengedhetnénk magunknak. Általában, ezt fontos kihangsúlyozni, és jelen értelmezésben el kell tekinteni azoktól, akik szellemi kiválóságokra törnek, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. A vágyaink tehát arról szólnak, ami a hozzánk hasonlók közül kiemelhet minket, de az életszínvonal állan­dóságra törekvő társadalomban inkább csak arra van lehetőségünk, hogy átlagosan éljünk. Mindig vannak azonban olyanok, akiben mindig marad valami késztetés még köte­le­zett­ségei teljesítése után is, és ezekből adódik össze az a motivációs energia, amivel ki akarunk emelkedni a tömegből. Korábban a sikernek csak bizonyos ismérveit próbálták könnyebben elérhetővé tenni, olyanokat, mint pld vonzó külső, jó kapcsolatok, családi háttér, anyagi eszközök, kiemelkedő adottságok és képességek, tudás megszerzése, stb. manapság azonban megjelentek azok a programok és módszerek, amelyek mindenkire és egyénre szabot­tan tudnak segíteni abban, ami sikeressé és egyben boldoggá teheti az embereket. Rájöttek pld, hogy nem mindenki vágyik sok pénzre és nagy vagyonra, vonzó külsőre, stb., mivel sokféle területen már nem követelik meg a személyiség egészének tökéletességét, hanem csak az adott területen való kiválóságot. Ennek az is oka lehet, hogy a tömeg­társadalmak túlsá­gosan mereven sulykolták belénk a követendő, kívánatos mintákat, és most felismertük hogy éppen sokféleségünk és emberi hibáink emelik ki egyedi képességeinket, és erre sokszor rájátszva, ha valaki egy területen kiemelkedő teljesítményt képes nyújtani, annál népszerűbb, minél inkább elüt attól a képtől, amit a szokásos sztereotípiák alapján elvárhatnánk. Ezáltal önnön vágyaink felértékelődnek szokásos kötelezettségeink teljesítéséhez képest, és azok teljesítése mellett rögeszménkké válhat annak hajszolása, hogy megvalósítsunk valamit, ami jelen lehetőségeinket és pozíciónkat ellentmondásba hozza azzal, amit vágyaink talaján megvalósíthatunk. Talán éppen ez az oka annak, hogy az olyan jól felépített és működtetett, önmegvalósítással kecsegtető rendszerek, mint amilyen a Network 21 is, hatékonyan tudja ösztönözni és /ismerjük be!/ az orránál fogva vezetni az embereket.

5. VÁGYAK ÉS ÁLMOK

Hogyan valósítsuk meg a sajátunkat, és hogyan használjuk ki másokét, - Dale Carnegie szerint Dale Carnegie Sikerkalauz című nagysikerű könyvét és egyéb írásait rendszeresen említik ajánlott irodalomként a Network 21-ben, nem véletlenül. Maga a rendszer is azon alapszik, hogy másokat saját személyiségükön keresztül tudjunk saját céljaink elérésére használni. A rendszer ajánlásai és Dale Carnegie módszerei között számos nem véletlen azonosság van - Jim és Nancy Dornan minden bizonnyal az ő elveit ültette át elsősorban a Network 21 rendszerében. Carnegie könyve 1936-ban íródott, az Amway forgalma pedig a 70-es évek második felében indult rohamos fejlődésnek, így addigra már valószínűleg széles körben ismertek és speciálisan alkalmazottak lehettek az írónő módszerei. A következőkben lássunk néhány jellemző passzust a nagysikerű könyvből, amely arra buzdít, hogy miért használjuk másokat, és milyen tanácsokat ad ennek eléréséhez, továbbá nézzük meg, milyen egyezések vannak abban és a Network 21 módszerei között. Carnegie: „Csak egyetlen módon bírhatunk rá arra valakit, hogy bármit megtegyen. (...) Csu­pán egyetlen módon - azt kell elérnünk, hogy a másik meg akarja tenni, amit mi szeretnénk. Ne feledjük el: nincs más mód.” Network 21: Ha felkeltjük a másik vágyait, akkor nem kell különösebben motiválnunk, csak arra való útmutatást adnunk neki, hogy mit tegyen. Ne azt mondjuk meg, hogy a másiknak mi legyen a végcélja, hanem arról győzzük meg, hogy mi tudjuk hozzá a megfelelő utat meg­mondani. Carnegie: Adj nyílt, őszinte elismerést! John Denwey, Amerika jeles gondolkodója szerint: az emberi természet legerősebb ösztöne „a fontosság vágya”. Lincoln: „Mindenki szereti a bókot”. William James: „Az emberi természet lényege az elismerés utáni sóvárgás.” (...) Ez a valami gyötrő és csillapíthatatlan éhség az emberi természetben; és az a ritka egyéniség, aki kielégíti ezt az éhséget, tud valóban uralkodni az embereken, (...). (...) az emberek annyira éhezik és szomjazzák az elismerést, hogy akármi mohón kapnak, ahogy az éhező a morzsán. Network 21: „A siker útja”: C-15. oldal: A Stratégia és Folyamat fejezetben a 2. pont ez : „Bókoljon!” Erről szól maga a felépítés is, amikor a már belépett tagot, a szponzort a leendő tag úgy mutatja be, mint sikeres, vagy sikerre érdemes személyt, akire érdemes hallgatni. Pusztán az a tény is a különlegesség érzését lopja be az ember szívébe, hogy ő már ismeri azt a titkot, amit a többség nem /nevezetesen a sokat emlegetett „amwayosok” munkájának hátterét/ és ez emeli az illető önbecsülését, mintegy kiválasztottként tekinthet magára. Carnegie: Ébressz mohó tettvágyat a másik emberben! Harry A. Overstreet, (Az emberi visel­kedés befolyásolása): „A cselekedet mindig abból születik, amit erőteljesen kívánunk ... kelts mohó vágyat a másik emberben!” Network 21: A vágy az első dolog, amit a Network 21 módszerében számon kérnek a jelölttől, mivel jól tudják, hogy aki a vágyát el akarja érni, az az első lehetséges úton fog elindulni, amire lehetőséget lát, vagy adnak neki. Azért hangoztatják a nagy és távoli vágyakat, mert az odavezető út a jelen lehetőségei szerint homályos és nem átlátható - és mivel olyan rendszert mutatnak neki ami tervszerű és belátható, logikus és persze aránylag egyszerűen követhetőnek is látszik, akkor azt fogja választani. Mintegy a cégnek épít utat a maga célja felé. Carnegie: Henry Ford: „Ha a sikernek egyáltalán van titka, az abban a képességben rejlik, hogy észrevegyük a másik ember szempontját, és a dolgokat egyszerre nézzük az ő oldaláról, és a magunkéról is.” Network 21: A vágy számonkérése arra jó, hogy a jelöltünk megadja azt, amit mi össze­köt­hetünk azzal a pénzzel, amit a rendszeren belül bizonyos teljesítményszint után megkereshet. Megadja a „miértet” arra a kérdésre, hogy „Miért kellene ebben a rendszerben dolgoznom?” Carnegie: Légy jó hallgatóság! Bátoríts másokat, hogy önmagukról beszéljenek! A figyelem egyike a legszebb bókoknak. Légy érdeklődő, ha érdekes akarsz lenni. Tégy fel olyan kérdé­se­ket, amikre a másik szívesen felel majd. Ne feledd el, hogy mindenki, akivel beszélsz, százszor jobban érdeklődik önmaga, saját vágyai és problémái iránt, mint a te személyed, vágyaid és problémáid iránt. Network 21: Bob Andrews „A siker 8 pontja” című kazettáján hosszasan ecseteli a jó hallgatóság kérdését (Pl. azért van két fülünk és egy szánk, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint beszélünk”, stb.), Antalffy Thomas pedig, „A rendszer lényege” című előadásában a felépítés fontos tényezőjeként külön tippeket ad arra, hogyan kell a felsővonal, a beszervező szponzor kedvében járni, a jövedelmezőbb üzleti kilátások érdekében. Carnegie: Harvey Robinson: Nézeteink megalkotásában hihetetlenül meggondolatlanok va­gyunk, de egyszerre megtelünk érthetetlen szenvedéllyel irántuk, ha valaki meg akar fosztani a társaságuktól. Network 21: A Network 21 egyik leghatékonyabb fogása az, hogy a rendszeren belüli társa­sá­got, munkát, lehetőségeket csupa idealisztikus jellegű pozitív jelzővel minősíti, így ha valaki képes azonosulni azokkal - és ki nem - akkor azok mellőzése, elvesztése nagyon kellemetlen érzéseket válthat ki. Ezt pedig mindenki igyekszik kerülni, csökkenteni - ami jelen esetben a rendszerben való kitartásra ösztönöz. Carnegie: Első alapelv - Őszintén érdeklődj mások iránt! Ha barátokat akarunk szerezni, ne sajnáljuk a fáradságot, és tegyünk olyan szolgálatokat másoknak, amelyek igénybe veszik időnket, erőnket, önzetlenségünket és figyelmünket. Publilius Syrus, római költő: „Akkor érdekel más, ha én érdeklem őt.” Network 21: A felépítés elve részben ezen alapszik, mint ahogyan Antalffy Thomas is mondta „A rendszer lényege” című kazettáján: „„felsővonalnak bemutatás - elmondani, ki ő az üzlet­ben, és hogy felnéz rá”, „Ahol nem vagyok felépítve, oda nem is megyek.” „Ha nem szeret­nek, akkor nem tudok nekik segíteni”, „Azt, hogy a szponzora milyen ember az üzletben, azt kizárólag csak abból fogja megtudni, hogy Ön megmondja nekik. Csak az számít, hogy Ön a szponzoráról mit mond.” Továbbá a következő „apróságokat” javasolja: biztosítsunk parkoló­helyet a szponzornak a lakóhelyünk környékén, a többiek előtt segítsünk neki pl. vinni az előadáshoz szükséges táblát és segédeszközöket, stb., vagyis „tegyünk apró szívességeket”. Carnegie: Adj lehetőséget a másik embernek, hogy fontosnak érezze magát! Network 21: Tulajdonképpen erről szól az egész felépítés: pusztán a belépéssel az ember „pozícióba” kerül, vagyis irányítói státuszt kap. Ezzel olyasvalamit kap, ami általában csak kemény munkával elért eredmények után szokott természetes lenni (akkor sem mindenkinek), ezzel nagymértékben elkötelezettekké teszik. Carnegie: Üdvözöljük az eltérő véleményt! Először hallgassuk meg a másikat! Keressük az egyetértés fonalát! Network 21: Máté Gábor „Széllel szemben” című előadásán azt ecseteli, hogy ő igazából akkor „élvezi” a hálózatépítést, amikor ellenállásba ütközik, és ezt egy igen szemléletes hason­lattal igazolja - annak ellenére, hogy az analógiákkal és hasonlatokkal való szemléltetés sohasem bizonyító értékű. Carnegie: Galilei: Valamire megtanítani nehéz az embert; rávezetni, hogy magában találja meg - több célra visz. Network 21: A Network 21 egész tevékenysége arról szól, hogyan lehet rávenni finoman adagolt pszichológiai manipulációval olyan tevékenységre, amit a „megdolgozott” tagok jó ideig - ugyanis nagyon nagy a fluktuáció - önkéntesen folytatnak sokszor a ráfizetés nyo­masztó terhe mellett is. Carnegie: Lord Chesterfield: Légy okosabb másoknál, ha lehet; de meg ne mondd nekik. Network 21: Tulajdonképpen a meghívást úgy is lehetne definiálni mint „manipulatív célú, nyílt és tervszerű titkolódzás”, ami elég ahhoz hogy felkeltse az érdeklődést, viszont ahhoz nem, hogy a teljes elutasításhoz elegendő negatív érzelmet kiváltson. Az egész meghívásnál és felépítésnél elhallgatott az a mozzanat, hogy ezeket pontosan megtervezték előtte annak ellenére, hogy a „tálaláskor” többnyire teljesen természetesnek hat a nem beavatottak számára. Carnegie: Úgy kérdezz, hogy a másik azonnal helyeseljen! Kezd azzal, hogy kiemeled - és hangsúlyozod - azokat a dolgokat, amikben megegyeztek. Mutass rá, ha lehet, hogy mindketten ugyanazt akarjátok, és az egyetlen különbség köztetek a módszerben van, nem a célban. Úgy vezesd a beszélgetést, hogy már az elején azt mondhassa valamire: „Igaz, úgy van!” Akadályozd meg, ha lehet, hogy „nem”-et kelljen mondania. Overstreet, Az emberi viselkedés befolyásolása: „A tagadó válasz a legnehezebben legyőzhető akadály”. Ha valaki nemet mondott valamire, büszkesége követeli, hogy maradjon követke­zetes önmagához. Később talán rájön, hogy a „nem” helytelen volt; büszkesége mégsem engedi, hogy bevallja. Ha egyszer kimondott valamit, ragaszkodnia kell hozzá. Ezért olyan fontos, hogy tárgyalópartnerünk a helyeslés felé vezessük. Az ügyes szónok már kezdetben egy csomó „igen”-választ kap. Lélektanilag a helyeslés felé tolja a közönséget. Network 21: Az előadások minden alkalommal olyan témával indítanak, amivel a közönség könnyen egyet tud érteni, vagy pedig olyan módon szórakoztatja, ami által könnyebben válik a nehezebben elfogadható érvek elfogadójává. Carnegie: Építs a nemesebb érzelmekre! Network 21: Ez jelenik meg akkor, amikor a család támogatását, a gyerekek előmenetelének biz­tosítását, a jótékonykodást, a saját csoport összetartását, egymás támogatását, a sporttal kap­cso­latos, kitartással kapcsolatos eseményeket hozzák párhuzamba a szervezet tevékenysé­gével. Magának az alapítónak, Rich DeVos-nak az üzleti élettel kapcsolatos hitvallását taglaló könyvében („Higgy!”) is a fő vonalat az üzleti sikerek nemes érzelmekkel való alátámasztása képviseli. Fölbukkan benne többek között a keresztény egyház, a család, az amerikai nemzeti öntudat, az emberi méltóság. Carnegie: Szemléltesd ötleteidet! Network 21: A Network 21 bővelkedik a változatos szemléltetésekben, és a manipulatív pozitív érzelem gerjesztő anekdoták után az analógiák és hasonlatok jelentik a másik igen hatásos rábeszélő erejét a szemtől szembeni előadásoknál. A folyamatos rendezvénylátogatást az immunizáló emlékeztető oltásokhoz hasonlítják, a kezdők konzultációjának szükségességét a rakéták pályamódosításával hozzák összefüggésbe, az ellenállás szükségességét a kétszemé­lyes vitorlások kedvező szélállásával szemléltetik, stb. Carnegie: Állítsd a másikat kihívás elé! Charles Schwab: „Ha bárkivel el akarunk végeztetni valamit, versenyre kell ösztönöznünk. Nem a szennyes, pénzsóvár küzdelmére, hanem a másokon való túltevés vágyára gondolok.” Ez az: túltenni a többieken! Odadobni a kesztyűt! Biztos módszer az önérzetes embereknél!” ; „Dicsérj meg minden fejlődést, még a legkisebbet is. „Elismerésed legyen szívélyes, s ne fukar­kodj a dicsérettel!” Network 21: A rendszer tele van tűzdelve a jutalmazás látványos változatos formáival, a rendezvényeken való színpadi bemutatástól kezdve a személyre szóló vezetőségi meghívá­sokig. Tulajdonképpen sokan azért lépnek be, mert a jutalmazási rendszer szövevényeit elsőre nem látja át rendesen, viszont olyan benyomása van, hogy a jutalmazás mindennél több figyelmet kap a munka és az elvárások rovására. Carnegie: Tégy fel kérdéseket a közvetlen utasítások helyett! Network 21: A kérdésfeltevés olyan fontos a meghívásoknál, a konzultációknál, hogy a kezdőknek írt anyagok és előadások külön fejezeteket szentelnek a megfelelő kérdésfeltevés problémájának. A rávezető kérdések alkalmazása népszerű módszer a manipuláció finomabb formáinál.

6. A CÉLOK JELENTŐSÉGE ÉS FELÁLLÍTÁSUK -
AVAGY, HOGYAN ADJUNK MÁSOK KEZÉBE KÖNNYEN
KIHASZNÁLHATÓ ÖNMEGVALÓSÍTÓ RENDSZEREKET

(Részlet Brian Tracy Phoenix Szeminárium-ából)

6.1. Brian Tracy

Brian Tracy Amerika és Nyugat-Európa legismertebb menedzseroktatója, üzleti körökben keresett előadó, konzulens és író. Négy nyelven beszél, rendelkezik a legmagasabb nemzet­kö­zi üzleti diplomával (MBA), és oktatott is MBA kurzusokon. Három cég elnöke, ezenkívül övé a világ egyik legnagyobb nemzetközi menedzsment oktatási vállalata. Munkája, kutatásai kapcsán több mint 80 országban járt, 30.000 óránál is többet töltött el többek között a pszichológia, a közgazdaságtan, az üzlet és a történelem tanulmányozásával. Afrikában együtt dolgozott Albert Schweitzer-rel. Évente több mint 1.000.000 ember hallgatja előadásait, audio- és videótanfolyamait - amelyeket eddig már 18 nyelvre fordítottak le -, 31 országban tartanak tanfolyamokat, tréningeket. Brian Tracy elveit több mint 400.000 cég alkalmazza a világon, sokan közülük a Fortune 500-ban is szerepelnek (a világ 500 legnagyobb vállalatai)! A gyakorlati értékesítés területén is kiváló. Nagy nemzetközi cégek kérik fel konzulensként egy-egy projektre. Eddigi egyik legjelentősebb munkája volt a Suzuki kanadai és Észak-Amerikai piacokon történt bevezetése. A japánok ezt nyilatkozták róla: „...még soha nem láttunk egyetlen embert vagy szervezetet sem ilyen gyorsan elindulni, és ilyen rövid idő alatt ennyi járművet eladni!!!” Referencia megbízói között csaknem 50 nemzetközi cég szerepel, amik közül a legismertebbek például: Coca Cola, IBM, Johnson & Johnson, Kodak, Mobil, Motorola, Nissan, Pepsi Cola, Procter & Gamble, TVA, Xerox és még sokáig sorolhatnánk.

6.2. Brian Tracy és a Network 21 kapcsolata

Brian Tracy-re időnként a Network 21 berkeiben is hivatkoznak Napoleon Hill-lel, Alexander Oakwood-dal egyetemben, ők viszont sohasem említik meg sem az egyiket, sem a másikat - holott azt várhatnánk, hogy a sikerrel foglalkozó személyek és szervezetek szoros egységet alkotnak céljaikban és törekvéseikben. Az ellentét természetesen nem véletlen. A sikerrel foglalkozó egyéni szerzők az egyén boldogulásával foglalkoznak, míg a Network 21- vagy Amway-módszer, amelyet Jim és Nancy Dornan alkotott olybá tűnik, hogy csak az előbbiek által leírtak kissé átköltött és manipulációs csapdákkal tarkított változata. Brian Tracy munkái között nemigen lehet a meggyőzésről és a manipulációról hallani, sokkal inkább arról, hogyan vezetjük félre önmagunkat és hogyan bújhatunk ki más személyek vagy körülmények negatív befolyásolása alól. Mindez nagyon is pozitív és hasznos dolog, ha önkéntes elhatározásunkból alkalmazzuk személyes céljaink megvalósítására - de végzetesen az ellentétükbe csapnak át, ha minket csak, mint mások céljait megvalósító automataként programoznak be a célok elérésének programjával, ahol a cél csak látszólag a miénk, és az eredményből nagy valószínűséggel nem fogunk részesülni, vagy csak igen csekély mértékben. Más az, ha a célunkat követő személyek vagyunk, és más, ha a célokkal rendelkező embereket követjük. Brian Tracy módszerei és magyarázatai hatékonyak a siker elérésében és sem ő, sem a többi sikerességgel foglalkozó szakember nem állít semmiféle korlátozást azok alkalmazásában senki elé - vagyis mindenki számára felajánlják. Jim és Nancy Dornan valószínűleg ezen fel­buzdulva kezdte saját rendszerébe beépítve alkalmazni ezeket az univerzális módszereket, és - amellett, hogy ugyan ajánlják ezeket az irodalmakat - többnyire megrostálva értelmezik a bennük foglaltakat. A következőkben egy rövid, de átfogó összefoglalás következik Brian Tracy Phoenix Szemináriumából, majd megnézünk néhány egyezést közötte és a Network 21 között.

6.3. 5 kulcs a célok kitűzéséhez

6.3.1. A célok jelentősége

A siker = célok - minden más csak magyarázat. Ha van célunk, akkor a célban hiszünk, annak elérést várjuk, az azzal kapcsolatos embereket és körülményeket vonzzuk, arra koncentrálunk, annak a megvalósulását képzeljük el, és az az, ami a tudatalatti energiáinkat mozgósítja. Az emberek kevesebb, mint 5%-a tűz ki magának célokat, viszont akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy azoknak dolgozzon, akiknek van. A siker mesterfogása az, ha van célunk és ak­ciótervet készítünk az eléréséhez. Angel Hunt javaslata a következő: 1. Döntsük el ponto­san, mit akarunk. 2. Határozzuk meg pontosan az árát, és szánjuk el magunkat, hogy megfizetjük. A mi társadalmunkban az ember mindent megkaphat, amit csak akar, de több, mint 95%-nak csak homályos (vagy semmilyen) elképzelése van arról, hogy mit akar. Ennek egyik oka a kudarcmechanizmus, amely kényelmi zóna könnyű és automatikus megoldásait nyújtja. A sikerhez azonban egy cél által be kell indítani az ún. sikermechanizmust. A célkitűzés - ösztön­ző, vágyserkentő, kitartást adó, gondolati tisztaságot nyújt és erős elhatározást a cél felé haladásra. A sikeresség azt is jelenti, hogy mindig magasabb célokat tűzünk ki magunk elé.

6.3.2. Miért nem tűzünk ki célokat?

1. Nem ismerjük fel a jelentőségüket. 2. Nem tudjuk, hogyan kell. (12-15 évi tanulás után sem tudjuk) 3. Visszautasítástól való félelem. (Kritika, kinevetés.) Ha nem beszélünk a céljainkról, akkor nem érhet kritika - így nem tűzünk ki célokat. Ezért Tartsuk a célunkat titokban! Ne beszéljünk róla senkivel! Az emberek túlnyomó többsége megijed bárkitől, akinek céljai vannak. Kisebbrendűnek képzelik magukat. Csak célokkal rendelkezőkkel beszéljünk róluk, akiknek segítségére szükség lehet. 4. Kudarctól való félelem. Képtelenség sikert elérni kudarcok nélkül. A kudarc a sikerhez vezető út elengedhetetlen állomása. Fordított paranoia - pozitív beállítódottság. Thomas J. Watson (IBM alapítója): Duplázza meg kudarcait. (Pl. Edison)

6.3.3. Kulcsok a célok kitűzéséhez

1. A fejlődés valójában változás ami mindig ijesztő, hacsak nem célirányos. 2. Meg kell találnunk az átlagostól eltérő vagy kiemelkedő adottságainkat és azokat kell kiak­ná­znunk. Ezek jellemzői: A) lekötik a figyelmünket, B) érdekelnek, C) el tudunk mélyedni bennük. 3. Lehetőségeinket megtalálhatjuk ott, ahol és akkor, amikor vagyunk. A lehetőségek mindig a kemény munka álruhájában kerülnek elénk. 4. Egyensúlyos célokra van szükség! A) Személyes, családi célok. 3-5 cél. Ezek a válaszok a miértekre. B) Foglalkozási és karrier célok: pl. pénzkeresés, önmegvalósítás. Ezek a mit megadó célok. Kevésbé fontosak a miértekre választ adóknál. Ha nem vigyázunk, úgy lefoglal minket a mit, hogy megfeledkezünk róla, miért csináljuk őket. 3-5 cél. C) Ön­fejlesztés. 3-5 cél. Ezek az eszközök. Az Önfejlesztés a célunk, hogy megszerezzük a Mit, amire szükségünk van, hogy teljesítsük a Miérteket. 5. Szükség van egy legnagyobb, meghatározott célra (küldetésre, életcélra) is. Ennek mérhe­tőnek kell lennie. Az olyanok, mint „boldognak lenni”, vagy „elérni a világbékét” nem jók - kézzelfoghatónak kell lennie olyannyira, hogy azt mondhassuk: „Tessék, itt van, meg­valósítottam.” A túl nagy, határtalan cél csak önbecsapás. Vannak minőségi célok, amelyek az életminőséggel kapcsolatosak, és vannak mennyiségi vagy kézzelfogható célok amelyek a keresettel, lefogyással, nagyobb kocsival, lakással stb. kapcsolatosak. Ezeknek egyensúlyban kell lenniük! Időben vannak rövidtávú célok: ideálisan 90 naposak, maximális motivációval; és hosszú távúak: 2-3 évesek, amiket felosztani kisebb, 90 napos periódusokra!

6.3.4. Célkitűző feladatok (amiknek eredményét havonta érdemes ellenőrizni!)

1. Mit tekint az életben az öt alapvető értéknek? Mi az az öt dolog, amit a leginkább értékel az életben? Tegye fontossági sorrendbe! Melyiket tartaná meg, ha a másik 4-et el kellene dobnia, stb.? 2. Mi a 3 jelenlegi legfontosabb célja? 3. Mit csinálna, hogyan töltené az idejét, ha megtudná, hogy már csak hat hónapig fog élni? Úgy írják le, hogy ha leírják, az megvalósulhat, de ha nem írják le, akkor nem valósulhat meg. 4. Mit csinálna egymillió dollárral? Mit csinálna másképp, mint ma? 5. Mi szeretett volna lenni, mit szeretett volna tenni, ha lett volna hozzá bátorsága? 6. Melyik az a tevékenység, amelyiktől a leginkább fontosnak érzi magát? 7. Mi az a nagy dolog, amiről álmodni mernének, ha tudnák, hogy nem vallanak kudarcot? Értelmezés: 1. Célok, értékek összhangban kell legyenek. 2. Van egyáltalán? A célorientált személyek mindig tisztában vannak aktuális céljaikkal! 3. Sose tudhatjuk, mikor marad csak hat hónapunk az életünkből! 4. Mit tennénk, ha szabadon választhatnánk? 5. Önkorlátozó hitek, amik visszatartanak. 6. Mitől van önbecsülésünk? - Ezek a kiemelkedő adottságok! Csak azt tudjuk tökéletesen csinálni, amitől fontosnak érezzük magunkat. 7. Megteheti! A kérdés csak az, hogy mennyire akarja, és hajlandó-e megfizetni az árát?

6.4 A célok megvalósításának 12 lépéses módszere

Más sikeresek kreatív utánzása! Csak gyakorlással és újra meg újra ismétléssel hatásos! Ha nem tudja, hogy mi a legfőbb célja, akkor legyen ez a legfőbb célja! Ha pedig megvan, akkor állandóan csak ez járjon a fejében! 1. Égető vágy! - Átsegít a kudarcokon. Mindig személyes! Nem tűzhetünk ki célt valaki más számára és más sem tűzhet ki célt a mi számunkra. Tőlünk függ! Nem más akarja tőlünk és nem olyan, amit illene megtennünk, mert elvárják. Őszintén és önzőn kívánjuk. Nagy bátorság kell hozzá! 2. Hit! A külső világ a belső világ kivetülése! Olyan, amitől el vagyunk bűvölve! Meg kell győződnünk a cél megvalósíthatóságban, vagyis hihetőnek és elérhetőnek kell lennie. Előbb kisebb célt állítsunk, aminek 50%-os legyen valószínűséget és a következő logikus lépéshez vezessen! 3. Írjuk le! Ez jelenti a kötelezettség vállalását, aminek 100%-osnak kell lennie! Ezzel tesszük világossá és határozottá! Színesen fejezzük ki, hogy vonzó legyen! Általában ez az a pont, ahol a győztesek elválnak a vesztesektől. 4. Miért akarjuk? Okokat, indítékokat kell keresni - a céljaink változhatnak, az indítékok nem! A legfőbb kérdések: A) Miénk? B) A vágy és az okok a teljesítmények üzemanyaga! Lehetségesnek kell tűnnie! 5. Kiindulási helyzetelemzés! Következő lépésre vonatkozó vizsgálat: pld, mik az erőssé­geink? Különleges dolgok előtt egy sor hétköznapos dolgot kell megtenni! 6. Tűzzünk ki határidőt! (és minihatáridőket!) 1 éves célnál 2 db féléves célt, 4 db 1/4 éves célt, 12 db 1 hónapos célt, 4 db 1 hetes célt, stb. Állítsunk sok határidőt és készítsünk jutalomtáb­lázatot - ez vágynövelő, izgalom fenntartó, lelkesítő, megerősítő, tovább sarkaló, stb. 7. Akadályok azonosítása a cél felé. Akadályok egyenlők a sikerrel és irányítanak is. Készítsünk listát róluk, állítsunk fel fontossági sorrendet. Keressük meg a legfőbb akadályt és elsőnek azt szüntessük meg. Vagyis: „Adjunk bele anyait-apait”. 8. Milyen tudásra van szükségünk? Folyamatosan képzzük magunkat! Tanulhatunk: 1) egyénileg, 2) másoktól. Itt is lényeges a fontossági sorrend. Kérdésekkel haladjunk a cél felé! Kérdezzük azokat, akik értenek hozzá, pl. azokat, akik a saját területükön sikeresek. „A siker kulcsa a negatív gondolkodás!” - vagyis törekedjünk a hibák és a gyenge pontok kiküszöbölésére. 9. Ki a kuncsaftunk? Emberek, csoportok vagy szervezetek? Többnyire olyan mértékben boldogulunk, amennyire kielégítjük a kuncsaftjainkat. A kompenzáció tv-e kérdése: „Vajon mit tehetek a kuncsaftom érdekében, hogy segítsenek céljaim elérésében?” A szolgálat tv-e szerint: „Mások szolgálata jelenti a legnagyobb örömöt a számunkra”. A Viszonzás és Túlkompenzálás tv-e : „Tegyünk többet, mint amennyi a fizetségünk”. 10. Készítsünk tervet és dolgozzuk át újra és újra. A hatékony tervszerűség tevékeny­sé­gek felsorolása fontossági és időrendi sorrendben, amit folyamatosan ellenőrizni kell. 11. Megjelenítés. Többet ér a korábbi 10 lépésnél. Az elérendő cél világos felidézését jelenti, úgy mintha már megvalósult volna. Minél többet kell gondolni a megvalósulására. 12. Szilárd elhatározás és kitartás. Egyszerűen: „Soha ne add fel!”

6.5. Célok, Brian Tracy és a Network 21

5 kulcs a célok kitűzéséhez

6.5.1. A célok jelentősége

A Network 21-ben a céloknak különleges jelentősége van: számos kazettán és előadásban szerepel. Egyedül a cél definiálásával maradnak adósak. Célnak csak azt teszik, hogy a rendszerben próbáljunk sikereket elérni, és majd az onnan származó profitból „megvehetjük” magunkat a magunk mércéje szerinti „sikert”. Az emberek általában valóban ritkán terveznek el bármit is, és aki ezt teszi, az tapasztalhatja, hogy a célok szinte kényszerítő erővel bírnak a cselekvés folyamán, és mellesleg a megfelelő indokkal végzett cselekvésnek az emberek többnyire önként helyt adnak. (Ellen Langer, 1978, 1989, társas forgatókönyvek: a szívességkérés forgatókönyve.) A Network 21 tagjai szinte mindig minden cselekedetüket jól megindokolva adják elő: meghíváskor a tagjelöltek szinte automatikusan cselekedve engedelmeskednek a barát vagy ismerős kérésének, és a legtöbb előadás is arról szól, hogy megfelelő, sokoldalú és színes indokkal szereljék fel a tagokat. A Network 21 megmondja a tagoknak, hogy mit akarjanak ahhoz, hogy megkaphassák azt, amit eredetileg kívántak. A kudarcmechanizmus hatását azzal tompítják, hogy pontos tevé­kenységi tervvel látják el a tagokat, vagyis azok a feladatot fogják maguk előtt látni, nem pedig a lehetséges problémákat. A rendszeren belül csak azok profitálnak sokat, akik sokáig maradnak benne és eléggé előrejutnak, tehát biztosítva van számukra a mindig magasabb cél - olyannyira, hogy pozitív eredményeik egy idő után már csak a rendszeren belül lesznek és kényszeresen folytatni fogják azt.

6.5.2. Miért nem tűzünk ki célokat?

A célok jelentőségével eddig nemigen foglalkoztak széles körben nagy publicitással és való­ban nem került még be sem a köz- sem a felsőoktatásba: csak magányos szakemberek pró­bálják népszerűsíteni, eleddig meglehetősen kevés sikerrel /talán a siker-módszereket kellene áruként kezelve a saját módszereivel népszerűsíteni, de még eddig ezt sem tette meg senki/. Éppen ez lehet az oka, hogy ha valaki ilyen, valóban hatékony módszereket ajánl fel nagy kereseti lehetőséggel, akkor az emberek többsége szinte „ugrik”. A visszautasítástól való félelem szinte örök probléma még a szervezeten belül is, és éppen ezért rengeteg oktatási és továbbképzési anyag foglalkozik vele, mindenféle önmanipuláló praktikát felkínálva. Brian Tracy tanácsa, miszerint: „Tartsuk a célunkat titokban! Ne beszél­jünk róla senkivel!” és hogy „Csak célokkal rendelkezőkkel beszéljünk róluk, akiknek segít­ségére szükség lehet.” itt remekül működik, mivel a rendszeren belül éppen az a lényeg, hogy az illető a tagságát használja saját sikeressége terepéül - így nagyobb a valószínűsége, hogy benn marad. A kudarcot egyenesen kívánatosnak tartják, valószínűleg azért, mert ezen tevékenység során a tagot óhatatlanul temérdek kudarc fogja érni. Ha a kudarc törvényszerű, és a sikeresség feltételének tartják, akkor nagyobb az esély arra, hogy a belépett tag az első pár kudarcán sikeresebben jut át, és szerezhet annyi immunitást, hogy „belejöjjön”.

6.5.3. Kulcsok a célok kitűzéséhez

A fejlődés valójában változás, ami mindig ijesztő, hacsak nem célirányos.” - ez szó szerint elhangzik Mikó Attila „15 centiméter” című kazettáján. „Meg kell találnunk az átlagostól eltérő vagy kiemelkedő adottságainkat és azokat kell kiak­náznunk.” - ez így Bob Andrews „A siker 8 pontja” című kazettáján jelenik meg, amelyben elmeséli, hogy ebben a rendszerben „Lehetőségeinket megtalálhatjuk ott, ahol és akkor, amikor vagyunk.” Ben Cooper kazettáján Brian Tracy „Gyémántmező-elmélet”-éhez hasonló történetet mond el, gyémánt helyett arannyal. Amikor a célok kategorizálása kerül szóba, akkor számukra a következő felosztás az egyedüli alternatíva: „miért”-célok: lehet akármi, ami a belépett tagnak fontos lehet, család, kocsi, utazás, anyagi függetlenség, stb. lényeg az, hogy a pénzhez köze legyen; a „mit”-célok csakis az Amway termékforgalmazói tevékenysége jöhet szóba; az „eszköz”-cél, mint önfejlesztés pedig egyedül a Network 21 által javasolt, ún. másolható eljárások sora lehet. A dolog sokszor itt csúszik el, mert az „eszközök” és a „mit” kategória olyannyira ki van dolgozva ebben a rendszerben, hogy a „miért” sokszor más sem lehet csakis olyan jellegű dolog, ami másként ki sem elégíthető. „A túl nagy, határtalan cél csak önbecsapás. Szükség van egy legnagyobb, meghatározott célra (küldetésre, életcélra) is. Ennek mérhetőnek kell lennie.” - mondja Brian Tracy. Mit mond azonban Jim Dornan, a Network 21 Atyja?: „Ha elég nagy az álom, a tények nem számítanak.” Talán nem véletlen, hogy Dornan a személyes vonatkozású célt álomként jelöli, mivel a cél kifejezés túlságosan is konkrét jelentésű, ami arra késztetné a tagot, hogy a maga céljáért való tennivalóját a rendszeren belüli tennivalók elé helyezné. A Network 21-ben a cél a pontszerzés és a forgalom növelése, továbbá a beszervezés, hogy egyszer majd az álmainkkal is foglalkozhassunk. A Network 21 rendszer egyértelműen a mennyiségi célok rendszere, amit igaz, hogy minőségi gondolatokkal próbálnak gerjeszteni, de a lényeg akkor is az marad - mindenféle életminőség javulás nélkül. A célok megvalósításához ajánlott határidők is azonosak: Brian Tracy 90 napot ajánl a rövidtávú célok megvalósításához, míg Doug Wead is 90 napot hirdet az egyik kazettáján, mondván: „Csak 90 napig kell kitartanod!”. Sőt, még az Amway is 90 napot jelöl meg az Üzleti Szabályzatában a vállalkozó igazolvány bemutatására - ami az elkötelezettség végső megszilárdítását jelentené. Továbbá a „Siker Útja” című Network 21 kiadványban is van egy fejezet „90 napos gyorskezdés” címmel, aminek már a felénél, 45 napnál el kellene érni a cég legfontosabb bevételeként értelmezhető 100%-os termékhasználói minősítést, vagyis 25-féle terméket kellene használnia. Ez a 90 nap tehát belátható idő Brian Tracy szerint is arra, hogy egy rövidtávú célt megvalósítsunk - és a Network 21 is elegendőnek találta ahhoz, hogy a rendszeren belüli tevékenységhez mentálisan hozzá-, pontosabban rászoktassa a belépett tagokat. A hosszú távú célokra szánt 2-3 éves elérési idő is jól passzol ahhoz, amit a meggazdagodás és az anyagi függetlenség elérésére jósolnak a Network 21-ben, amit remek 90 napos periódusokra oszthatnak fel a tagok a rendszeresen, 3 havonta tartott nagy rendezvényekkel.

6.5.4. Célkitűző feladatok (amiknek eredményét havonta érdemes ellenőrizni!)

Célkitűző feladatokat nem végeztetnek a belépő tagokkal, ami teljesen érthető, hiszen már kész célokat kapnak a teljesítményükre vonatkozólag, és ezeken felül semmi nem számít a rendszerben. Vagyis tulajdonképpen ennek a résznek a hiánya is arra utal, hogy a Brian Tracy-éhez hasonló sikerelérési módszereket adoptálták a multilevel marketing igényeinek meg­felelően. Van egy-két elem azonban, ami ehhez hasonló. Például: Brian Tracy ezt kérdezi: „Mit csinálna egymillió dollárral? Mit csinálna másképp, mint ma?” Jim Dornan ezt kérdezi a Siker útja című tagbevezető könyvecskéjében az A-3. oldalon: „Mit szeretne elérni ha lenne havi extra 15.000 forintja?” - És így tovább a havi 200.000 Ft-on keresztül az adósságmentességig. A „Mi szeretett volna lenni, mit szeretett volna tenni, ha lett volna hozzá bátorsága?” kérdést így fogalmazzák át: „A Network 21-ben elérhető személyiségfejlődéssel mindezt megteheti”.

6.5.5 A célok megvalósításának 12 lépéses módszere

Brian Tracy szerint a sikeresség megtanulható, ha a sikereseket kreatívan utánozzuk. Ezt az utánzást a Network 21-ben másolódásnak nevezik, amit számos előadáson és anyagban hosszasan elemezgetnek és bizonyítják hatékonyságát és ott is mindig kiemelik, hogy az csak gyakorlással és újra meg újra ismétléssel hatásos. A Network 21-ben szinte kapóra jön, ha valakinek nincs célja, mert akkor könnyű neki olyat választani, aminek az elérése a rendszeren belül lehetőség lehet, és éppen ezért könnyen elképzelhető, amire könnyű fókuszálni. 1. Az égető vágy az első, ami mind Brian Tracy, mind a Network 21 rendszerében az első helyet foglalja el. Brian Tracy-nél azonban mindig a személyes cél elérésére vonatkozik, míg az MLM-szervezetekben beiktatnak egy ún. közbülső eszközcélt, amit elérendőnek kiáltanak ki a személyes célok megvalósulása felé. 2. A hitről maga Rich deVos írt könyvet, és jól tudjuk, hogy a hit ott a legfontosabb, ahol a tények hiányosak. A kezdetben kisebb célok felállítását is kitűnően példázza bármelyik MLM rendszer, mivel az ilyen jellegű tevékenységre kezdetben nemigen lehet nagymértékben motiválni az embereket, tehát többnyire apró lépésekkel előrehaladva kell őket meggyőzni - ami nem nehéz, ha a módszer eleve úgy van felépítve, hogy az alapvető emberi mivoltunk téveszméinek kihasználását célozza, aminek nagyon kevesen képesek hathatósan ellenállni. 3. A leírás alapvető eleme a Network 21 rendszernek, ahogyan erre Síklaki István is rámutat a könyvében. Pusztán ez természetesen nem garantálja a sikert, de az írott szó parancsoló ereje a Homo Sapiens esetében mindig is hatékony tevékenység serkentő volt - gondoljunk csak a szerződések, tervek, megállapodások, egyezmények alakiságára, stb., tkp. az egész piacgazdaságot működtető közgazdaságra és bürokráciára. 4. Ahogy a Network 21-ben mondják: „Találja meg a miérteket, mielőtt a miértek találják meg magát!” Brian Tracy azt mondja, hogy „a céljaink változhatnak, az indítékaink nem!”, ami arra is utalhatna, hogy ugyanazon indítékunkat más-más célok, tevékenységek stb. is kielégíthetik (például a társasági érintkezést egy fan-klub tagság, vagy a Network 21 berkeiben végzett munka, stb.), viszont rögtön utána felteszi a kérdést, hogy ez az indíték a miénk-e. Mert hogy ugyanazon tevékenységnek viszont többféle indítéka is lehet. A rendszerépítő tevékenység alapvető indítéka a pénzkereset, indítéka pedig lehet bármi, amire az ott megkereshető pénzt szánjuk. A multilevel marketing módszerek egyik mesterfogása az, hogy az indítékokat nem a pénzre, hanem az azzal kielégíthető igényekre irányítja. A Network 21 rendszerében mindezt a végletekig kiaknázzák, és az indítékok olyan széles spektrumát kínálják fel, hogy abból bárki választhat neki megfelelőt, és még ha idegenkedik is a hálózatépítéstől, nehéz kivonnia magát az indítékok hatása alól. A fent idézett kijelentés azt példázza, hogy az önmeggyőzés eszközeit is szívesen alkalmazzák. 5. A kiindulási helyzetelemzésre a Network 21 szintén megad minden segítséget, ponto­sab­ban a legtöbb szükséges cselekvéshez cselekvési tervet ad, ami mentesíti a tagot az egyéni tervezéstől, kreativitástól, stb. Ehhez tartozik az is, hogy a legtöbb megtett lépés a rendszeren belül egy újabb cselekvéshez vezet, és így egy egyirányú ördögi körhöz vezet: ha az illető belefog, akkor arra van kárhoztatva, hogy bármikor is lép ki a rendszerből ezt mindig annak tudatában tenné, hogy nem tett meg a sikerért minden tőle telhetőt. Ilyen eszközök például névlista, amely megadja, hogy kiket kell az ügyben felkeresni. Ha csupán eddig a pontig eljut valaki, akkor a rendszer és a már bent lévő szponzora el fogja várni tőle, szinte érzelmileg ki fogja kényszeríteni tőle, hogy végigmenjen az egészen, és tegyen próbát mindenkivel - és rendszerint erre nem is igen kell buzdítani a tagot, mivel ezt a csekély lépést önmagától is megteszi, még azok is, akik egyáltalán nem érdekeltek az ügyben, azok is hajlandók neveket felsorolni. Erről szól a Törzsvevőkör című kazetta. Ezt példázza továbbá az ún. életjelek táblázata is, a Gyorskezdés című lista, stb. A siker felé egy sor hétköznapos dolgot kell megtenni, de ezeknek a hétköznapos dolgoknak illeszkedniük kell a célhoz, mert könnyen holtvágánnyá alakulhatnak át. 6. A határidő kitűzése a Network 21 másik jellegzetes módszere arra, hogy cselekvésre serkentse a tagokat. Erről szól a tagországokban rendszeresen, havonta vagy évszakonként megrendezendő kisebb-nagyobb rendezvények sorozata is, és az is, hogy rendszeresen elvégzendő feladatokat kapnak a tagok: havonta hány MT-t kell tartaniuk, hány előadást kell látogatniuk, hány kazettát kell meghallgatniuk, mennyit kell olvasniuk az ajánlott irodalmakat, stb. A jutalomtáblázat megfelelője a 3%-onkénti minősítésugrás és a rendezvényeken az ennek megfelelő nyilvános elismerés, a rendszeren belüli egyre nagyobb elismerés, sőt még maga az ún. felépítés is, amelynek lényege az, hogy az illetőnek már tulajdonképpen jár a mások előtti nyilvános elismerés, az érdemek méltatása és az ennek megfelelő tiszteletteljes bánásmód. Brian Tracy azonban egyéni határidő tervezést ad meg, amit önmagunkon kér­hetünk számon, továbbá ugyanígy önállóan összeállított jutalomtáblázatot is, aminek lényege az, hogy nem másoktól függően kapjuk meg az elismerést, hanem saját magunktól és tárgyiasult formában. 7. A Network 21-ben állandóan téma a siker felé vezető úton lévő akadályok leküzdése, amit leggyakrabban a személyiségfejlődés hiányosságával szoktak jelölni. Nem szó szerint így, de tkp. úgy fogalmaznak, hogy ha nem vagy sikeres, akkor benned van a hiba, nem pedig a rendszerben. Természetesen mindezt azok a 0.01 %-hoz tartozók hangoztatják az előadásokon és a kazettákon, akik valóban elérték azt, amit a rendszer ígér. Felmerülhet a kérdés, hogy ők miért érték el azt, amit a többiek nem - a válasz egyszerű és kegyetlen: azért mert a többiek nem érték el, de megpróbálták megtenni, ami tőlük telik. A legfőbb akadály tehát a nagy számok törvénye, vagyis hogy csak akkor van lehetősége 1 tagnak a rendszeren belül sikerre, ha kb. 7000-en kilépnek előtte! Az ezután következők, mint pl. a nem megfelelő személyiség (introvertált, nem kommunikatív, stb.), a nem megfelelő szociális környezet (vidéki falu), csak sokadikak a sorban. Éppen aktuális „legnagyobb akadályt” mindig lehet találni, mert mindig van valami, ami az akadályok között a legnagyobb - és ehhez hasonlóan mindig van egy magasabb fokozat, ami felé törekedni lehet. 8. A folyamatos önképzés szükségességéről szól maga a Network 21 is, hiszen az Amway minden tevékenységi feltételt megad a hálózatépítéshez, csupán a hatékony hogyan-nal marad adós, és ez az, amit emez látszólag meg is ad. Képzést nyújt, lelkesítést, amire a rendszer­építéstől megfáradt tagoknak szükségük is van. A lelkesedés és lelkesítés azonban még korántsem elégséges feltétele a sikernek, csupán csak a siker felé vezető cselekvéshez, ami viszont nem azonos a sikerrel. Az emberre jellemző, hogy lelkesedni sokkal jobban szeret, mint cselekedni, vagyis a nem egyértelmű eredménnyel kecsegtető cselekvésekhez úgy viszo­nyulunk, hogy hajlamosak vagyunk időben és térben máshol kiélni a feszültséget - amivel egyben cselekvési motivációinkat is elveszíthetjük, ahelyett, hogy az megnövekedne. Röviden: lelkesedni jó, sokkal jobb, mint cselekedni. A kérdések a konzultációban fontosak, ahol a szponzort a frissen belépett tagok elhalmozzák kérdésekkel, érdeklődnek iránta, stb. Mindez leginkább a szponzor önbecsülését növeli, a kapott válaszok általi növekedésben ritkán mérhetők le. 9. A kompenzáció elve a felépítésben mutatkozik meg: a tagnak példát kell mutatni abból, hogyan viszonyul ő a szponzorához, mert ez a hozzáállás „átmásolódhat” a leendő tagokra, aminek a leglényege az, hogy később ő is elvárhatja ugyanezt az ő alá tartozó csoporttagoktól. Az odaadás és megbecsülés egyébként is sokkal könnyebb egy konkrét személy irányában, mint egy olyan hatalmas, megközelíthetetlen, fogalomszerű dolog iránt, mint az Amway Co. Így a trükk a következő: boldogulásunk alapját képezze az, hogy a kuncsaftunkat egy bizonyos cég termékeivel szolgáljuk ki. 10. A Network 21 tervkészítésből is jelesre vizsgázhatna, hiszen se szeri, se száma a cselekvési terveknek és ajánlásoknak; szinte minden problémára van valamiféle megoldási javaslata, vagyis mindig van mit kipróbálni. 11. A megjelenítés, mivel igazából ez adja meg a szükséges motivációt, gyakran megjelenik a Network 21-ben is. Erről szól például az, amikor felszólítják a leendő tagot arra, hogy képzelje el, mit tenne x, y, z a hálózatépítésből megszerzett összegekből. Már ez elég ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a belépést. /A lottózásban is jól ismert az a jelenség, hogy amikor egy társaságban témává válik az, hogy hogyan lehetne elkölteni egy éppen aktuális nagy nyereményt, akkor a társaság tagjai nagy valószínűséggel fognak szelvényt vásárolni./ Többek között ezt szolgálják a rendezvények, az előadások és minden olyan kiadvány, amely a befutott hálózatépítéssel sikert elérő személyekkel foglalkozik. Ezek alkalmával mintegy a valóságban láthatják a tagok előre, hogy mit lehet elérni - vagyis a rendszer sikereseit sokszor kell megemlíteni és bemutatni a tagoknak. Ez lenne a gyakori rendezvények értelme is: „Lásd, hogy a rendszeren belül hová juthatsz!” Hogy minél többet gondoljanak a tagok a rendszeren belüli céljaik megvalósulására, úgy érik el, hogy napi tevékenységeket írnak elő: pld napi 15 perc olvasás, folyamatos kazettahallgatás, napi telefonok intézése, stb. Mindezek a feladatok sok-sok időt emésztenek fel - általában sokkal többet, mint ami az előrejelzésekben állni szokott. Brian Tracy is javasolja, hogy min. napi fél óra olvasással pár év alatt egy adott szakterület elismert képviselőivé válhatunk. 12. „Soha ne add fel!” - Winston Churchill halhatatlan szavai számos alkalommal bukkannak fel, különösen Doug Wead előadásaiban. Kitartásra és szilárd elhatározásra minden nagyszabású tervnél szükség van - még akkor is, ha statisztikailag csekély a siker esélye. Mindezek megerősítenek minket abban, hogy ne hagyjuk abba a próbálkozást, és minél több alkalmunk van ennek bizonyítására, annál inkább érzelmileg is függeni fogunk a tervünk megvalósításától. Az érzelmi függés pedig akkor is a tevékenységünk folytatására kényszerít minket, amikor már nem látjuk kapcsolatát az eredeti célok elérésében.

6.6. Végkövetkeztetés

Mindezek után láthatjuk, hogy a Network 21 rendszere valójában az Amway siker­módszerekben feloldott személyre irányuló értékesítési rendszere, aminek legfőbb célja az termékforgalmazók minél erősebb érzelmi elkötelezése a rendszeren belüli cselekvésre.

7. MIÉRT MONDHATJUK, HOGY A NETWORK 21
TULAJDONKÉPPEN GAZDASÁGI SZEKTÁNAK TEKINTHETŐ?

7.1. Szekták alapjellemzői

Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy csoportot szektának tekinthessünk? Eliot Aronson és Anthony Pratkanis (’92, 181.o.) szerint a következő hét pontnak kell telje­sülnie: 1. Sajátos társadalmi valóságot kell teremtenie. 2. Vakcsoportot kell képeznie. 3. Elkötelezettséget kell teremtenie a disszonancia csökkentése által. 4. A vezetőnek hitelesnek és vonzónak kell látszania a belépők szemében. 5. A híveket el kell küldeni hittéríteni. 6. El kell terelnie a tagok nemkívánatos gondolatait. 7. El kell érnie, hogy a tagok egy fantomra összpontosítsanak. Mindezek a sajátosságok megvannak a Network 21 rendszerén belül is, amit a következőkben részletesen áttekintünk.

7.2. Részletezés és magyarázatok

7.2.1. Sajátos társadalmi valóságot kell teremtenie.

Főbb szempontok: 1) A tagok és nem tagok közé szigorú határvonal húzandó, nemcsak szellemileg, hanem lehetőleg fizikailag is. 2) Igazítson el az élet eseményeinek megítélésében. 3) Saját nyelvet, zsargont használ. 4) A világkép kialakításakor követendő szabály: ismétlés, ami a kitalálást valósággá változtatja. Magyarázat: „Címkézzük” a dolgokat és jelenségeket, ezáltal úgy írhatjuk le őket, hogy a befogadó tudomásul vegye az általunk javasolt minősítést, és rögtön megtegye az első lépést a meggyőzetés felé - vagyis „elő-meggyőzötté” váljon - pedig még elő sem hozakodtunk érveink­kel. Gyakran a következtetés levonását a befogadók fantáziájára bízzák. Ilyen, ha „csillogó” vagy „doromboló” szavakat használunk, vagyis olyanokat, amelyeknek értelme általában pozitív, de az adott összefüggésben sokértelmű. Kognitív fösvénységük miatt az emberek hajlandók a címkéknek megfelelően viselkedni és cselekedni. Koncepcióink és elnevezéseink megváltoztathatják a valóságlátásunkat. (Aronson, Pratkanis, 1992, 42.o.)

7.2.2. Vakcsoportot kell képeznie

Főbb szempontok: 1) A tagok elkülöníthetők a kívülállóktól arra emlékeztetve a híveke, hogy: „Ha kiválasztott akarsz lenni, tégy úgy, mint egy kiválasztott”. 2) „A kiválasztottság a tagság velejárója, következésképp folytatnod kell az azonosulást új életeddel” - vagyis az en­ge­delmeskedést. 3) A gyűlöletesek csoportjának kijelölése - kívülállókból /a „rosszak csapatá­nak létrehozásával két cél érhető el: a szektatagokban erősödik a jó érzés („Örülök, hogy nem vagyok olyan, mint azok”), és nő a félelem, nehogy olyanná váljon („és nem is akarok olyanná válni”)/. Magyarázat: A vakcsoport /kísérleti körülmények között/ olyan csoport, amelynek tagjait vaktában válasz­tották, valamiféle közönséges, szabálytalan és képzeletbeli szempont alapján. A csoport tagjai ezáltal úgy viselkednek, mintha vaktában kapott címkéjük jó barátságon vagy közeli rokonsá­gon alapulna, és „csapattársaikat” szeretetreméltóbbnak és közvetlenebbnek ítélik meg a többi embernél. Mindezt a következők miatt: - Az a tudat, hogy „ebbe a csoportba tartozom”, segít besorolni a világ dolgait, ahhoz hason­ló­an, ahogyan a szavak és a címkék üzemelnek a pre-meggyőzés fázisában. A csoportok közötti különbségek eltúlzódnak, míg a vakcsoport tagjai közötti hasonlóságok is, annak biztos tudatában, hogy így tesznek és viselkednek az olyanféle emberek, mint mi. A csoporton kívüliek lebecsülődnek, s egyszerű negatív címkét kapnak az agyunkban. - A társadalmi csoportokba tartozás mindig önbecsülést és büszkeséget kelt. A vakcso­portokban a csoport tagjai az önbecsülés kedvéért mindenáron védik a csapatot, s elfogadják jelképeit, rítusait és hiedelmeit. A fentieknek megfelelően a rendszerbe bekerült tagot úgy kezelik, mint egy kivételes képességekkel és lehetőségekkel bíró egyént /vagyis az önmagukkal kapcsolatos kívánalmakat viszik át az új tagra/. Ezáltal ő maga a saját szemében is felértékelődik, továbbá ennek eredményeként azt feltételezi a csoportról, hogy ott is mindenki kivételes. Vagyis: „Kivé­telesnek tartanak, pedig alig ismernek - tehát anélkül, hogy ismernének, kiválónak tartanak, így ennek a kiválóságnak nagyon is nyilvánvalónak kell lennie.” „Ebben a csoportban mindenki nagy dolgokra várományos, így én is.” (Aronson, Pratkanis, 1992, 130.o.)

7.2.3. Elkötelezettséget teremt a disszonancia csökkentése által.

Főbb szempont: Növekvő elkötelezettség (eleinte kis lépések, majd egyre nagyobbak). A kezdeti elkötelezettség miatt kellemetlen érzés volna a későbbi - komolyabb - kérés vissza­utasítása. Az első lépések ésszerűségét igazolandó az ember egyre többre hajlandó. Magyarázat: Az ember szereti magát ésszerű lénynek tekinteni. Pedig általában kevéssé ésszerűen cselek­szünk, csak és főleg utólag ésszerűsítjük a dolgokat. Albert Camus szerint „az ember olyan teremtmény, aki egész életét azzal tölti, hogy megmagyarázza, hogy miért nem abszurditás az élete”. Leon Festinger 1975-ben fogalmazta meg a „kognitív disszonancia” sokat vitatott meghatáro­zását, mely a következő: „az ember igen erős drive-val rendelkezik a kognitív konzisztencia megteremtésére; ez azt jelenti, hogy két, pszichológiailag inkonzisztens kogníció (vélekedé­sek, attitűdök, értékek vagy gondolatok) esetén, vagy ha a viselkedés nincs összhangban ezekkel a kogníciókkal, akkor kellemetlen feszültségérzést élünk meg, melynek csökkentésére igen erősen motiváltak vagyunk. Mivel az elmélet sokkal inkább a pszichológiai, mintsem a logikai inkonzisztenciával foglalkozik, azt sugallja, hogy nem annyira az érdekel bennünket, hogy valóban konzisztensek legyünk, hanem az, hogy úgy érezzük, hogy azok vagyunk.” (A. Statt, 111.o.) Ebből következik az a módszer, ami az inkonzisztenciát nem tűrő sajátosságunkat igyekszik saját céljaira kihasználni. Népszerű elnevezése: az ésszerűsítés csapdája: Első lépésként szándékosan teremt kognitív disszonanciát, fenyegetvén önbecsülésünket - például lelkiis­meret furdalást keltve a befogadóban, esetleg szégyenkezésre késztetve, netán kétszínűnek vagy megbízhatatlannak minősítve. A második lépés az, hogy olyan megoldást ajánl, amellyel a kognitív disszonanciát megszüntethetjük, s egyúttal azt tesszük, amire ő beszél rá. (Aronson, Pratkanis, 1992, 36.o.)

7.2.4. A vezetőnek hitelesnek és vonzónak kell látszania a belépők szemében

Főbb szempont: A vezetőről szóló mítoszok. (Aronson, Pratkanis, 1992, 73.o., 84.o.) Magyarázat: Az a tény, hogy gyakran tekintjük zsinórmértéknek a kommunikátor hitelességét, amikor el­döntjük, hogy megfogadjuk vagy visszautasítjuk az üzenetét, tágra nyitja az ajtót a mellékúton való meggyőzés számára! Ésszerű hinni a hiteles forrásnak, de hitelességet könnyebb tettetni, mint ténylegesen megteremteni. A hitelességet adni, venni lehet, és az újkori propaganda hitelességet teremt, vásárol, értékesít. A hirdetéseket például szokás a híres emberek meg­győző erejére alapítani. A politikában számos esetben a szavazók nem a jelöltekre, hanem a jelölteknek a tv által sugárzott „imidzs”-ére adják voksukat. A szeretetre méltóság és vonzóság azonban független a megbízhatóságtól és a szakértelemtől. Az üzenet leggyakrabban aszerint vizsgáljuk, hogy küldőjének mennyiben áll személyes érdekében - ha az üzenetet ilyen értelemben elfogultnak tartjuk, alaposabban átgondoljuk, vagy elvetjük. A kommunikátor hitelét növeli, a saját érdeke elleni cselekvés. Nem csak a várakozással ellentétes nézetet méltányoljuk, hanem azt is, ha valaki a szakmája nyomásának dacára képvisel „hátországéval” ellentétes véleményt. Roger Alies: „Ha a személyes kommunikációnak csak egy eszközét használhatod, ami azon­ban hatékonyabb, mint bármi más, az a következő: légy szeretetre méltó! Ha a közönség szeret, minden hibádat megbocsátják. Ha viszont nem szeret, betarthatod az összes többi szabályt, és mégse mégy semmire. - Mond azt, amit a közönség gondol, érd el, hogy jól érez­zék magukat. Majd fordítsd a magad javára a hangulatot.” Sokszor az is elegendő, ha nyíltan kimondva leplezzük a tényt és azt mondjuk: „nem akarok rábeszélni”. Dilenscheider a „Hatalom és befolyás”-ában így szól a hitelesség növeléséről: - Tűzz ki könnyen elérhető célokat, és amint elértél egyet, tedd közhírré, hogy győztél (ezzel kialakítható az erőskezűség képzete); - Használd fel a kulisszát az „imidzsed”-hez; - Interjúkat olyan környezetben adj, amely passzol az üzenethez; - Te válaszd ki a negatívumokat, amik rólad a sajtóba kerülnek (később könnyen cáfold őket), - Értsd meg az emberek gondolkozását, és arra hivatkozz amit szeretnek!

7.2.5. A híveket el kell küldeni hittéríteni

Főbb szempontok: 1) Új tagok beszervezése. Lényege: 1/a - mások rábeszélése a tagok önmeg­győzését tovább erősíti, az előnyök ismételgetésével; 1/b - támadások elhárításával megtanulják az ellenérvek megcáfolását, vagyis beoltják magukat az ellenvélemény-képződés ellen Magyarázat: A Kurt Lewin által kidolgozott „önkiszolgáló” vagy „elképzeléses” módszer alapkérdése a következő /a rábeszélő részéről/: „Gondolják, hogy az önökhöz hasonlók meggyőzhetőek arról, amiről beszélünk?” Ilyen módszerek lehetnek még: - A befogadó csoportos beszélgetésben képviselje az ellentétes véleményt. - Motiválás: Képzelje el, amire rá akarjuk beszélni. - Érjük el, hogy a befogadó eltűnődjön arról, hogyan győzhetne meg valaki mást? - Szólítsuk fel arra, hogy „Gondoljon ki annyi érvet a témáról, amennyit csak tud, és ha ellenérvekre bukkan, találja meg a cáfolatukat!” Az önkiszolgáló módszer lényege, hogy végkövetkeztetése egy hiteles (megbízható, becsü­letes) forrástól - tőlem, a befogadótól - származik. Az érvek megfogalmazása tehát az ügy el­fo­gadását jelenti - elvégre saját érvekről van szó! Mindez a részvétel, az önállóság, a független döntés látszatát kelti. (Aronson, Pratkanis, 1992, 100.o.)

7.2.6. El kell terelnie a tagok nemkívánatos gondolatait

Főbb szempontok: Állandó társaság. - Szüntelen tevékenység, amely korlátozza a személyes reakciókat és az alapos mérlegelést. (Aronson, Pratkanis, 1992, 111.o.) Magyarázat: Mindenkiben megvan a manipulációgyanús üzenetekkel szembeni gyanakvás és amint ilyenekkel találjuk szemben magunkat, rögtön elkezdünk ellenérveket keresni. A meggyőzendő üzenethez csatolt dalok és más figyelem elterelő trükkök elsősorban azért hatékonyak, mert ellenvéleményező hajlamunkat képesek kikapcsolni. A szórakoztatott befogadók véleményét is jobban módosítják a hallott érvek.

7.2.7. El kell érnie, hogy a tagok egy fantomra összpontosítsanak

Főbb szempont: - Az „ígéret földje” képzet. (Aronson, Pratkanis, 1992, 63.o.) Magyarázat: A „fantomok” hatásával a „faktoidok lélektana” foglalkozik, melynek lényege az, hogy a rit­ka­ság vonzóvá tesz. Az olyan megfogalmazások, mint „csak korlátozott számban”, „ameddig a készlet tart”, „kis példányszámban”, „rendelésként csak öt db”, mind a ritkaság érzését hivatottak fokozni. A fantomok foglalkoztatják a képzeletünket - a hozzáférhetetlen mindig egzotikusnak tűnik. Amint fölfedezzük, hogy valami ritkaság, vagy elérhetetlen, rögtön kívánatosnak találjuk - hiszen mi másért volna ritkaság. Egyszerű gondolkodásunk szerint ami ritka vagy hozzáférhetetlen, az biztosan nagyon értékes is. A ritkasággal kapcsolatos híreket könnyű elterjeszteni, és az ebben rejlő propaganda-potenciál szinte végtelen. A ritkaság és a hozzáférhetetlenség nemcsak kívánatossá teszi a dolgokat, hanem - amint a fantom alternatíva a színre lép - megváltoztatja az érzékelést, az értékelést és lehetőségek közüli választást is. A fantom megváltoztatja az egyes döntési kritériumokat, vagyis a fantom által birtokolt tulajdonság ilyenkor a többi elé lép. A fantom jelenléte helyzetértékelésünkre alapvető hatással van. A „fantom csapda” vagy „fantom rögeszme” azt a hajlamunkat jelenti, hogy a ritka és hozzáférhetetlen tárgyakra figyeljünk, s azokat megszerezzük. Nagyon gyakran fanto­mok irányítják a gondolatainkat is és fantomok segítségével felkorbácsolhatók az érzelmek a meggyőzés érdekében.

7.3. A Network 21 rendszere a szekták jellemzőinek tükrében

7.3.1. Sajátos társadalmi valóságot kell teremtenie.

A címkézés már akkor elkezdődik, amikor a tagjelölt még meg sem jelenik az első találkozón - már az első telefonos megkereséskor „minősíteni kell a jelöltet” abból a szempontból, hogy milyen lehetőségeket rejthet magában. Valójában nem is a hívó fél címkéi vagy pedig a hívott fél vélt címkéi a lényegesek itt, hanem a minősítésre való felszólítás a rendszer részéről. Megfigyelhető, hogy többnyire csak pozitív címkékről lehet a rendszeren belül hallgatni, olyanokról, mint „100%-os használó”, „kulcsember”, stb. Alapvetően negatív dolog az, ami­kor valaki visszaviszi a terméket minőségi kifogásokkal, ezt azonban pozitívvá lehet vará­zsolni a „100%-os termékvisszavásárlási garancia” hangoztatásával. Terjedelmes saját nyelv, sajátos szakzsargon használatos, ami a hivatalosság és szakszerűség benyomását keltheti a hallgatókban: ellátó cég, marketing terv, termék, bbs, pontérték, 100%-os használó, időpont, névlista, cél, álom, meghívás, ajánlott könyv, ajánlott kazetta, nappali, stb. Nagymértékben élnek a nyelvi lehetőségekkel is és számos átfogalmazást, fordítást alkal­maznak, ami más színben tünteti fel a tagot és a rendszer sajátosságait. Pld.: probléma = „kihívás” Þ a kihívásra megfelelés önkéntességet sugall, míg a probléma megoldása általában negatív, és kötelezettségre vonatkozik; munka = „építés” Þ a munka általában mindig negatív, és kevésbé tűnik produktív fogalom­nak, hiszen a kevés pénzért is kell dolgozni, míg az építés azt sugallja, hogy annak valamikor vége szakad, az eredménye megmarad és élvezni lehet az előnyeit; főnök, irányító = „szponzor” Þ a szponzor eredetileg támogatót jelent, aki nem befolyásolja a támogatott munkáját, és a támogatott van a központban, míg a főnök negatív jellegét nem kell kifejteni, belépéskor a tag automatikusan szponzorrá válik; pénz = „pénzügyi eszköz” Þ a pénzügyi eszköz sokféle lehet, amiért kapni lehet valamit; sokszor a munkát értelmezik ekként; kifizetés = „befektetés” Þ hajlandóbbak vagyunk befektetésre, mert annak később számít­hatunk a profitjára (befektetés: haszon, eredmény reményében vmit, vmire fordít; pénznek, munkának stb. vmely haszonnal kecsegtető célra való fordítása. MÉK. 100. o.). A kifizetés inkább a pénztől való megfosztásnak, veszteségnek számít. kötelező költség = „100%-os felhasználó, kezdő csomag” Þ a befektetéshez befektetett, befektethető érték kell, ami a tagsághoz feltétel állandó költség = „100%-os felhasználó” Þ a 100%-os felhasználóság létrehozása és fenntartása akkora költséget és elkötelezettséget jelent, ami után nehezére esik a tagnak a kilépésre, mivel már annyit áldozott a rendszerre áru = „termék” Þ az áru az eladásra szólít fel, és az eladók szóhasználatának része, míg a termék szó használata inkább a termelőkre és előállítókra jellemző. eladás = „pontszerzés, pontérték létrehozása” Þ eszerint a tag nem a közvetlen haszon­szerzés érdekében értékesít, hanem egy semlegesnek ható távlati cél érdekében, holott lényegileg nincs különbség a pénzért eladás, és a pontértékért értékesítés között. engedelmeskedés = „másolódás, másolás” Þ a hálózat akkor termeli a profitot az anya­válla­latnak, ha sokan végzik ugyanazt a tevékenységet, mindezt azonban puszta kényszerítéssel, rábeszéléssel nem lehet elérni, ha viszont az utánozást tesszük ideális mércének, akkor számíthatunk rá, hogy önként fogják a tagok azt csinálni, ami pénzt hoz a vállalatnak. vevőfogás = „hálózatépítés” Þ a vevőket általában az eladók áldozataként szokták aposztrofálni, tehát vevőnek lenni azt jelentheti, hogy alárendeltnek lenni. A hálózat azonban vevők végtelen láncolatából áll, akik mindazoknak hajtják a profitot, akik az anyavállalat nem eladói minőségében dolgoznak. És nem utolsósorban az ismétlés, mivel a rendszer lényege a Marketing Terv rendszeres bemutatása. A tagok legfontosabb cselekvése nagyon hosszú ideig nem is áll semmi másból. Ez a puszta tény elegendő ahhoz, hogy a tagokban kialakuljanak a kellő cselekvési és gon­dolkodási minták. A bemutatók megszervezése és megtartása sok szervezéssel és lemondással jár, így számos szokást kell ennek alárendelni, tehát jelentős áldozatokkal jár.

7.3.2. Vakcsoportot kell képeznie

Kiválasztottság csoportképzői: Nem direkt úton ugyan, hanem rejtetten, de a sikeresség és az elérhető vagyonosodási szintek állandó hangoztatása azt a hajlandóságot növelik a tagban, hogy az elérhető legmagasabb szinten tudja csak magát elképzelni - vagyis az egész rendszer arra sarkallja az embert, hogy csak a legfelsőbb szinteket elérve legyen elégedett. Gyűlöletesek csoportja: mindazok, akik nem támogatják a céljaikat; akik nem hajlandók csatlakozni, akik negatívan állnak hozzá a tevékenységhez. Mindezeket tompított módon, de rendszeresen lehet megtalálni a fellelhető anyagokban a „ne hallgasson a kritizálókra” javaslattól egészen a „függessze fel kritikusaival a kapcsolatot egészen addig, amíg a másik el nem ismeri, hogy önnek volt igaza azzal kapcsolatban, hogy a rendszer valóban működik” - ig. Jelképek, rítusok és hiedelmek is bőségesen találhatók a rendszerben: Jelképként bármi megemlíthető, amit példának állítanak a belépők elé, mint pl. már sikeres tagok módszerei, híres történelmi alakok kitartását megörökítő anekdoták, stb. Rítusként értelmezhető (a hiedelmekkel párhuzamosan) mindaz, amit a tagok annak érdekében tesznek, hogy sikeresek legyenek, holott az összefüggés nem közvetlen az adott tett és a siker között. Ilyenek lehetnek a kazettahallgatás, a rendezvények látogatása, az ajánlott könyvprogram olvasása, stb.

7.3.3. Elkötelezettséget teremt a disszonancia csökkentése által.

A növekvő elkötelezettségek soráról már tettem említést korábban. Az ésszerűsítés csapdája kezdetben igen intenzíven jellemzi a rendszer felépítését, később azonban, amikor az illető már bizonyos eredményeket elért nem olyan jelentős, ugyanis, ha az illető már tapasztalja a hasznát a tagságának, akkor tényszerűen tudja igazolni tagságának okát, korábban azonban nagy figyelmet kell fordítani a szokásos ellenkezés fokozatos leküzdésére. Ilyen lépések: 1. egy közeli ismerősünk meghív azzal az indokkal, hogy fel szeretne ajánlani egy előnyös lehetőséget; 2. egy Marketingterv bemutató megtekintése; 3. az áttanulmányozásra szánt anya­gok átvétele és olvasgatása; 4. a hogyan tovább találkozó alkalmával személyes beszélgetés; 5. belépési hajlandóságnál esetén bemutató kazetták, rendezvények, stb. Mindezek elnagyolt vázlatát képezik egy szerteágazó rendszernek, amivel az érdeklődőket fokozatosan egyre nagyobb szívességre kérik, mire az illető azon kapja magát, hogy már belépett egy rendszerbe, ahol vagy meggazdagszik, vagy pedig örökké benne marad ezt remélve.

7.3.4. A vezetőnek hitelesnek és vonzónak kell látszania a belépők szemében

Mítoszok: mítosznak tekinthető a rendszerben minden, aminek a célja a hallgatóság meg­győzése, és mivel általában személyes csatornán kerül a hallgatóhoz, eleve megbízható forrásnak tekintik a közlőt, így az üzenet tartalmát tényszerűségében nem kérdőjelezik meg. Idővel kialakul egy olyanfajta hozzáállás, amelynek lényege: „nem az üzenet igazságtartalma a fontos, hanem annak hihetősége és meggyőző ereje”. Szeretetre méltóság: a szeretetreméltóság kialakítását számos eszközzel igyekeznek elérni, ezek többségét a rábeszélő technikákat taglaló fejezetben részletesen érintettem. Itt csak néhány adalék: látszólag elsősorban a vevő érdekeit veszi figyelembe az, aki annak előnyeit ecseteli; sokan karriernek tekinthető foglalkozásokat adtak fel a Network 21 által nyújtott lehetőségek kedvéért, így annak, aki munkájával nincs megelégedve (hiszen az a többségnek csak megélhetést jelent, nem szórakozást vagy önmegvalósítást) annak ez figyelemre méltó csáberővel bír; az előadók és a tagok a személyes célok és vágyak megkérdezésével pontosan tudják, mivel lehet az illetőt motiválni, stb. Elérhető célok: A rendszer fontos momentuma, hogy a tagok, amikor egy szponzorált ki akar lépni felvázolják a lehetséges tennivalókat, amiket az illető megtehet m- ennek alapvető módszere az, hogy bármely cél lebontható tetszőleges számú olyan elemi célra, aminek megtétele semmiféle erőfeszítést, vagy mentális ellenállást nem jelenthet, így azokat megtéve fokozatosan visszaadható /visszaszerezhető/ a tag motivációja. Imidzs: a Network 21 nagyon ad a külsőségekre. Ebbe beletartozik pl. az előírt öltözék, az érint­hető témák, a meghívások pontosan koreografált menete, amibe még a marketingterv bemutató tárgyi környezete is beletartozik, stb. Így könnyebb elhitetni a jelöltekkel és tagokkal, hogy életük megváltozott és ez a változás csakis pozitív lehet a számukra. Negatívumok: az előadásokon és az irodalmakban számos esetben említenek negatívumokat, amiket a szokásos módon szoktak átvezetni pozitívumokra: 1. aki nem lett sikeres, az saját emberi gyarlósága miatt, továbbá amiatt, hogy nem tartotta be a rendszer előírásait; 2. aki sikeres lett, az jelleme miatt érte el azt, és főleg amiatt, hogy pontosan követte az előírásokat, javaslatokat és ajánlásokat.

7.3.5. A híveket el kell küldeni hittéríteni

A jelöltek meghívása, a bemutatók tartása teljes mértékben kielégíti mindazt, amit a szekták esetében a hittérítő munkáról leírtak, így itt további magyarázatra nincs is szükség.

7.3.6. El kell terelnie a tagok nemkívánatos gondolatait

Szüntelen tevékenység: ennek a pontnak megfelel az az ajánlás, miszerint havonta 8-10, azaz heti min. 2 MT-t kell tartani a biztos eredményesség érdekében. Mindez nem kis erőfeszí­tésekkel, szervezőmunkával, számtalan tényező megteremtésével jár együtt, ami gyakorta emészti fel a kezdőknek mind az idejét, mind az energiáját, mind a lelkesedését. Állandó társaság: A legtöbb probléma az előbbiből adódik és ezek megoldása olyan erőfeszítést kíván, ami a „rendszer társadalmában” tartja az illetőt. Ide tartozik az is, amit nem egy előadáson megemlítenek, miszerint az állandó kazettahallgatás felmérhetetlen segítséget, motivációs és attitűd bázist jelent akkor, amikor „rosszul mennek a dolgok” - ami nem is olyan ritka ebben a rendszerben. Figyelemelterelés: mindazon momentumok ide sorolhatók, amik a tagok és jelöltek pszichi­kai „kényeztetését” célozzák, pl. önbizalom növelés, szórakoztatás, stb.

7.3.7. El kell érnie, hogy a tagok egy fantomra összpontosítsanak

Az „Ígéret Földje”: a Network 21 rendszerében ennek az anyagi biztonság felel meg, amiből mindenféle egyéb előnyt és hasznot is levezetnek, olyanokat is, amiknek nincs oksági kap­csolata az anyagi helyzettel. Az anyagi biztonság és függetlenség manapság olyan helyzet, ami némileg már hitelét vesztette - mivel számos munka lehetőség nem köti le az embert olyan mértékben, hogy a hajlamainak megfelelő hobbi és szórakozási lehetőségektől el lenne zárva.

8. ZÁRSZÓ

Ma a tendencia arra mutat, hogy ha valaki csak a megélhetését is látja a munkájában ez ne kösse le olyannyira, hogy humánumának lehetőségeit ne tudja fejleszteni, alakítani, kihasz­nálni - az, hogy javarészt nem ez az általános tapasztalat, az részint azzal magyarázható, hogy a modern civilizáció embere egy állandóan és láthatóan fejlődő kor terméke, így mentálisan a külsőségek fejlesztése utáni hajsza szokásává, életfilozófiájává vált. Ezt egy olyan rendszer, mint a Network 21 tökéletesen meg tudja lovagolni, és meg is teszi. Időnként lendülete kimerül, ekkor új területeken próbál szerencsét - többnyire sikerrel. A szisztéma alapja előreláthatólag idővel megszünteti önmagát, de új tartalommal formája ismét fel fog bukkanni valahol, mert a mai ember olyan kihasználhatóságra épít, ami még jó ideig biztosított a modern és modernizálódó civilizációban. Miért? Egyszerű - a világ tele van becsvágyó és szorgalmas emberekkel, akik vagy valóságban vagy csak a képzeletükben, de sokan kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, mégsem sikerül megvalósítaniuk elképze­léseiket. Ennek egyetlen oka van: nem képesek alkalmazni az emberek befolyásolásának bevált módszereit és szabályait. A Network 21 megadja ezt nekik, de ha nincs szerencséjük, akkor csak magukat hagyják manipulálni, és elképzeléseiktől távolabbra kerültek, mint a rendszerrel való találkozás előtt voltak.

9. IRODALOMJEGYZÉK

Josef Kirschner: A manipuláció művészete, (Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1994, eredeti mű: „Manipulieren - aber richtig”, Droemersche Verlangsanstalt Th. Knaur Nachf. München 1980 Fordította: Doubravszky Sándor) Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982, ötödik kiadás Michael Keppler, Robert Gunther: 100 Gazdag Ember, (Magyar Könyvklub, 1998, Bp.) /The Wealthy 100, 1996/, fordította: Gellért Marcell, 1998, 309.o. „Jay Van Andel és Richard DeVos milliók álmaiból milliárdokat kovácsoltak maguknak.” Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, (Akadémiai Kiadó, Bp. ’86) Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája, (Scientia Humana) David. A. Statt: Pszichológiai Kisenciklopédia, (111.o.- Leon Festinger, 1975: Kognitív disszonancia) Elliot Aronson, Anthony Pratkanis: Rábeszélőgép (Age of Propaganda - The Everyday Use and Abuse of Persuasion) /1992, W.H. Freeman and Company, New York-Oxford, USA; magyar változat: AB OVO, Bp., 1992, fordította Vámos Miklós/ Brian Tracy: Phoenix Szeminárium - A teljesítmény lélektana /kazettán rögzített, kereske­delmi fogalomba került előadás alapján/ Dale Carnegie: Sikerkalauz AMAGRAM - Az Amway Corporation Ada havonta megjelenő, csak tagok között terjesztett belső folyóiratának számai Jim Dornan, Nancy Dornan: A siker útja /A Network 21 belső, kezdőknek szánt kézikönyve a rendszer működéséről/ Amway Üzletviteli Szabályzatkönyv Kazettás anyagok, amit a rendszeren belül használnak



 


Formátumok


A dokumentum megtekinthető az alábbi formátumokban is:
- Microsoft Word Document formátum: http://tisztafriss.hu/d595-Sipka-Janos-Istvan-Meggyozes-a-Network-21-ben-ebook-pdf-46-oldal-.doc

Partnerek







Ugrás az oldal tetejéreUgrás az oldal tetejére  |  WWW.TISZTAFRISS.HU címlap   |  Honlap térkép

Magazin  |  Neways  |  Veszélyes alkotórészek   |  Termékek  |  Üzleti lehetőség
Áruház  |  Extrák  |  Sajtószoba  |  Kapcsolat  |  Álláslehetőség  |  Hírlevél

Adatvédelmi nyilatkozat  |  A TISZTAFRISS.HU honlap látogatása a feltételek elfogadását jelenti
Copyright © 2007-2017 WWW.MAXELINE.HU Kft.