Miért kerülünk nyáron könnyebben spicces állapotba?

2006. október 18.

Közismert, hogy a nyári melegben könnyebben a fejünkbe szállhat az alkohol, mintha hűvösebb időben fogyasztjuk ugyanazt a mennyiséget. A Brown Egyetem kutatói "részeg" muslicák vizsgálata során nemrég magyarázatot találtak a jelenség lehetséges okára.

Az emberekhez hasonlóan a muslicák szervezetére is mérgező hatással van, ha túl sok alkoholt – ez az ő esetükben a rothadó gyümölcsökből származó etanol – fogyasztanak. Az alkohol eljut a sejtek membránjáig és folyékonyabbá teszi őket, ahhoz hasonlóan, amikor például müzlit aprítunk a tejbe, és állni hagyjuk egy rövid ideig. Az idegsejtek esetében is végbemegy ez a folyamat, aminek a végeredményeként egyre spiccesebbnek kezdjük érezni magunkat egy bizonyos alkoholmennyiség elfogyasztását követően.

A sejtmembránok fluiditása a hőmérséklettől is függ: a hőmérséklet csökkenésével a membránok fokozatosan szilárdabbá válnak. Annak érdekében, hogy a sejthártya ne váljon túlságosan rugalmatlanná, a sejtek elkezdik fokozni zsírsavtermelésüket, mivel a zsírsavak képesek fellazítani a membránok szerkezetét, rugalmasabbá téve őket ezáltal. Ismert, hogy zsírsavtermelést olyan fehérjék szabályozzák, amelyek az etanol lebontásában is részt vesznek: ez adta az ötletet a Brown Egyetem evolúciógenetikával foglalkozó kutatói számára, hogy alaposabban megvizsgálják az említett szabályozó fehérjék aktivitása és a hőmérséklet közötti összefüggést.

Kristi Montooth és munkatársainak alapfeltevése szerint a szabályozó fehérjék alacsonyabb hőmérséklet esetén sokkal aktívabbak, ezért a muslicák hűvös idő esetén hamarabb lebontják a szervezetükbe került alkoholt. A kutatócsoport a muslicák eltérő földrajzi régióból származó csoportjain tesztelte a hipotézist: az egyik csoport a trópusi éghajlatú Észak-Ausztráliából, a másik csoport pedig a mérsékelt éghajlatú Tasmánia szigetéről származott. A melegebb éghajlatról származó állatokat huszonhat, a hűvösebb környezethez szokott muslicákat pedig tizenöt fokos átlaghőmérsékleten nevelték.

A tasmániai muslicákat ezt követően a huszonhat fokos környezetbe helyezték át, és azt tapasztalták, hogy alkoholtoleranciájuk 13,2%-ról 8,8%-ra csökkent (az alkoholtolerancia azt a százélékban kifejezett etanolmennyiséget jelenti egy oldatban, amennyi ahhoz szükséges, hogy az állatok felét 48 órán belül elpusztítsa). Amikor viszont az észak-ausztráliai legyeket helyezték át a hidegebb, tizenöt fokos klímába, akkor alkoholtoleranciájuk 12,3%-ról 15,2%-ra emelkedett – olvasható a Science magazin tudományos hírportálján.

Az észak-ausztráliai legyekkel folytaott további vizsgálatok során kiderült, hogy az alacsonyabb hőmérséklet hatására megduplázódott a zsírsavszintézisben résztvevő gének aktivitása. A kutatók meglepetésére az egyik ilyen gén épp egy olyan enzim előállításáért felelős, amely a zsírsavszintézis és az etanol lebontásának szabályzásában is részt vesz, egy másik pedig szintén egy olyan enzimet állít elő, amelyik segíti a membránokba került etanol lebontását. „Az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy azok az anyagcsereútvonalak, amelyek a hűvösebb éghajlatról származó muslicák esetében segítenek megnövelni a membránok rugalmasságát, azok az alkohollal szembeni nagyobb tűrőképesség kialakításában is kulcsszerepet játszanak” – mondta Montooth.

Az eredmények egyelőre csak muslicákra vonatkoznak, azonban jó eséllyel emberek esetében is magyarázatot adhatnak rá, hogy miért száll könnyebben a fejünkbe néhány korsó sör vagy egy-két pohár bor, ha nyáron, napsütésben fogyasztjuk, mintha ugyanez a mennyiség például egy hűvös szobában kerül elfogyasztásra.

Forrás: origo

---

Védje bőrét károsanyagmentes napozókkal!

Az egészséges barnaság titka, avagy hogyan és mivel napozzunk?