A különböző iparágak által használt praktikus vegyi anyagok, növényvédő szerek, hűtőfolyadékok, égésblokkolók, lágyító szerek, mesterséges illatanyagok már elég régóta körülvesznek minket, s élvezzük áldásos tulajdonságaikat. Ezek a vegyületek azonban borzasztó nehezen bomlanak le, és lehetetlen őket hosszú időn át kordában tartani. Előbb vagy utóbb használati tárgyainkból, háztartási vegyszereikből, kozmetikumainkból a szelek szárnyán, a vizek hullámain vagy a föld rögei közt kikerülnek a természet körforgásába, s így az emberi szervezetbe is.
A Szent Lőrinc folyóban élő belugák (Delphinapterus leucas - fogascetekhez tartozó delfinfélék egyik faja) szervezete olyan mértékben szennyezett, hogy az elhullott állatok tetemét veszélyes hulladékként kell kezelni.
1930 és 2000 között a világon előállított vegyszerek mennyisége évi 1 millió tonnáról 400 millió tonnára nőtt.
Kétségtelen, hogy némely vegyszernek jelentős szerepe van a társadalom fejlődésében - például az egészségügyben történő felhasználásuk miatt - sajnos más vegyszerek viszont jelentősen károsítják az élővilágot és az emberek egészségét.
Mindenhol használnak vegyszereket, - a rovarölő szerektől a kozmetikumokig, a cumisüvegektől a számítógépekig - a XXI. század emberisége a vegyszerekre van utalva.
A vegyszerek gyártásuk és felhasználásuk közben a környezetbe jutnak. Hatalmas távolságokat tehetnek meg a levegőben vagy a vízben. Az állati és az emberi szervezetbe a bőrön keresztül, a vízzel, valamint az étellel kerülhetnek.
Az ártalmas vegyszerek beszennyezték mind környezetünket, mind az élővilágot - a madarakat, a jegesmedvéket, a békákat, az alligátorokat és a párducokat. Több mint 300 vegyszer jelenlétét mutatták már ki az emberi szervezetben is.
A WWF-et (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) három vegyszertípus széleskörű használata aggasztja különösen. Ezek a következők:
Formátumok
Partnerek