Táplálkozással módosítható szembetegségek

2007. július 20., péntek, 9:36

A tengeri halakban található omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása védhet egyes súlyos szembetegségek kialakulása vagy azok súlyosbodása ellen. Kutatók most megtalálták ennek a korábban már leírt jelenségnek a tudományos magyarázatát is, ami nagy előrelépést jelent a gyakorlati felhasználhatóság irányában.

A több tudományos intézet közreműködésével a közelmúltban elvégzett kutatás célja a retina érbetegségeinek hátterében álló biológiai folyamatok jobb megértése volt. Ezek feltérképezésétől a kutatók a súlyos látáskárosodást, sőt időnként vakságot okozó kórképek megelőzésének vagy a betegséglefolyás lassításának lehetőségét remélték.

A szem fényérzékelésért felelős része, az ideghártya (retina) megbetegedéseinek létezik ugyanis egy csoportja, amelyeknél a látásromlás hátterében a retina ereinek károsodása áll. Ilyen kórkép például a koraszülött gyermekek retinopátiája (ROP), a cukorbetegek ideghártyájának betegsége vagy a fejlett nyugati államok 60 év feletti lakosainak körében a vakság előfordulásáért leggyakrabban felelős betegség: az időskori makuladegeneráció (AMD) ún. nedves formája. Bár a fenti betegségek számos jellemzőben különböznek egymástól, közös bennük a retina két szakaszban zajló érkárosodása. Kezdetben csökken az ideghártyát ellátó erek száma, melynek következtében oxigén-hiányos állapot alakul ki. Ez mintegy "vészjelzésként" ismételt növekedésre ösztönzi az ideghártyát ellátó ereket, de az újonnan képződő erek szerkezete és növekedése kóros, ami látásromlást okozó folyadékszivárgáshoz, vérzésekhez és hegesedés kialakulásához vezet.

Az már korábban is ismert tény volt, hogy a táplálékkal elfogyasztott zsírsavak közül egyesek pozitív, míg mások épp negatív irányba befolyásolják a fent leírt folyamatokat. A kutatók most az emberi ROP-ra hasonlító szembetegséggel született egereken végezték vizsgálataikat. Az egerek egyik csoportjának a japán étrend összetételére hasonlító táplálékot adtak: ebben az omega-3 zsírsavak mennyisége meghaladja az omega-6 zsírsavakét. Az egerek másik csoportja a nyugati táplálkozáshoz közel álló, alacsony omega-3 zsírsav tartalmú táplálékot kapott.

Az omega-3 zsírsavakban gazdag diétán tartott egerek szemében csaknem 50%-kal alacsonyabb volt a betegség korai fázisát jelentő érveszteség, és ezt követően gyorsabb és hatékonyabb, közel egészséges érújdonképződést lehetett megfigyelni. Ráadásul - mivel az omega-3 zsírsavak az ideghártyában magasabb koncentrációban fordulnak elő, mint a szervezet más részeiben - az étrendi omega-3 zsírsav bevitel csupán 2%-os megemelése a retinakárosodás súlyosságának 40-50%-os csökkentéséhez vezetett.

A kutatók az omega-3 zsírsavak kedvező hatásának hátterében egy gyulladásos folyamatokban fontos szerepet játszó vegyület, az ún. TNF-alfa (tumor necrosis factor-alfa) termelődésének csökkenését, továbbá bizonyos gyulladáscsökkentő anyagok szintjének emelkedését azonosították.

Amennyiben az omega-3 zsírsavak kedvező hatása embereknél is bizonyítást nyer, akkor a táplálkozás módosítása - lévén széles körben hozzáférhető és nem túl költséges kezelési módszer - nagy jelentőséggel bírhat az egyébként nehezen megelőzhető vagy befolyásolható szembetegségek esetében. Ilyen irányú klinikai vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak.

Az időskori makuladegeneráció és a cukorbetegek retinopátiája mellett az egyik legjelentősebb terület a koraszülöttek egész életre szóló látáskárosodást okozó szembetegségének vizsgálata. A koraszülöttek retinája különösen sérülékeny, mivel az édesanya szervezetéből a szükséges védőanyagokat csak a terhesség harmadik harmadában tudnák felvenni. Ezért a kutatók a mesterségesen táplált koraszülöttek omega-3 zsírsavakkal gazdagított étrendjének hatását, illetve a magzatok jobb méhen belüli omega-3 zsírsav ellátásának lehetőségét vizsgálják az ideghártya normális érfejlődésének és a ROP megelőzésének reményben.

Omega-3 zsírsavak bőségesen találhatók a különféle tengeri halakban - például lazac, hering, makréla, szardínia - valamint az alga készítményekben és a dióban. Sajnos az omega-3 zsírsavak gyakran hiányoznak a nyugati világ étrendjéből, illetve bevitelük elégtelen, míg a növényi olajokban és különböző állati húsokban előforduló omega-6 zsírsavak fogyasztása magasabb a kelleténél. Az átlagosan tapasztalható 10:1 vagy még magasabb omega-6: omega-3 zsírsav arányt 2:1 és 5:1 közé kellene szorítani. Ennek érdekében tanácsos lenne hetente legalább 15-20 deka halat elfogyasztani, és törekedni kellene az omega-6 zsírsavak bevitelének csökkentésére is.

A tanulmány a Nature Medicine című folyóirat júliusi számában jelent meg.

Forrás: Origo

---

 

Nem eszik elég tengeri halat? Válasszon más megoldást az Omega 3 pótlására!