Fogyókúrák és megítélésük

2007.07.26.

Manapság igen sokféle információ éri a lakosságot, ekképp mindenki hallott már vagy olvasott olyan "üdvözítő" megoldásról, amely biztosan segít e problémán. A különféle fogyókúrák nem is mindig annyira újak, mint amilyennek hirdetik őket, s nem is mindig segítenek, sőt gyakran kárt okoznak maguknak a diétázók. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhányat ezek közül.

1. csoport (zsírdús diéták)

A pontdiétában a tápanyagok pontértéket kapnak: míg a zsírok, zsíros ételek egy-két pontot érnek, addig a szénhidrátok akár több száz pontot is érhetnek, miközben a napi élelmiszer-fogyasztás a negyven pontot nem haladhatja meg. Az ilyen diéta a koleszterinszintet emeli, ezért érelmeszesedésre hajlamosít.
Az Atkins-féle diéta hasonló a pontdiétához, de 15-25%-nyi szénhidrát fogyasztását megengedi, ezért a rostfelvétel előnyösebb lehet. A hátrány szintén a magas koleszterinszint.
A Lutz-féle diéta a húsfogyasztást helyezi előtérbe, miközben csekély szénhidrátfelvételt engedélyez. Ez is magas koleszterinszintet eredményez.
Az ún. anyagcsere-diétában (amellyel a párizsi Brigitte Klinika fogyókúrás étrendje szinte megegyezik!) az előre meghatározott étrend ugyan tartalmaz zöldség- és gyümölcsféléket, de alapjaiban a fehérjéken és a koleszterinben gazdag tojáson alapul.

A Harvey-féle tojáskúra során a fogyókúrázónak gyakorlatilag naponta nyolc tojást kell elfogyasztania, ekképp ezt "koleszterinbombának" is nevezhetjük.
A tejszínhab és az eper az első olvasásra igen jónak hangzik, de próbáljon csak meg valaki tíz napon keresztül ezen az állati zsírokban igen gazdag, ám fehérjében szegény étrenden élni.
A Mayo-étrend a napi 1500 kcal energia felvételét burgonyából, zöldségfélékből, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukból, húsból és reggelire két-három darab tojásból kívánja megvalósítani. Változatosabb, mint az előző étrendek, de ugyanúgy nagy a koleszterintartalma.

2. csoport (fehérjediéták)

A Banting-diéta 500-600 g állati fehérje, 60-80 g kenyér és némi zsiradék elfogyasztását jelenti naponta. Ez nemcsak egyhangú, hanem ilyen sok állati fehérje fogyasztása egészségtelen is.
A Cooly-féle diéta ("Edd magad soványra") 50% fehérjefogyasztást engedélyez, s a zsírt kiiktatja az étrendből. A napi 750 kilokalóriás fogyókúra csak rövid távon eredményez fogyást, mert a csökkent energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál. Vitaminpótlásra van szükség kb. tíz nap után. A bőséges fehérjefogyasztás magas húgysavszintet eredményezhet.
A Hollywood-diéta nagyon hasonló. Az 1920-as és 1930-as években vált közkedveltté, amikor a filmvilág dívái elkezdtek fogyókúrázni. A diéta alapja naponta három-hat tojás, továbbá sovány húsok, hal és szója. A keményítőtartalmú élelmiszerek mellőzésével kb. 700 kcal energiafelvétellel jár. A probléma hasonló, mint az előző esetben, vagyis a csekély energiafelvételre a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál, ugyanakkor az étrend koleszterinben gazdag.
A túródiéta során csak túró, gyümölcsök és fűszerek fogyaszthatók. Az egyhangúsága mellett vashiányra vezet.
A félcsirke-diéta napi 40 dkg csirke, valamint zöldség és burgonya fogyasztását engedélyezi. Nagyon kis energiatartalom és egyhangúság jellemzi.
A rotációs diéta azt jelenti, hogy bizonyos időközönként (négyhetenként) a fogyókúra energiatartalma 600 és 1500 kcal között váltakozik. Ez az alapanyagcserét igen kedvezőtlenül befolyásolja.

3. csoport (szénhidrátdús diéták)

A Pritkin-féle diéta nyers vagy párolt zöldségfélékből álló, húst és sajtot csak ízesítésre alkalmazó, igen fehérjeszegény étrend.
A rizsdiéta csak rizs fogyasztását engedélyezi. Nagyon egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos étrend, amely kiszáradásra vezethet.
A Schrott-kúra során hetenként két nagy és két kis borivó napot tartanak, míg a hét fennmaradó három napja "száraz", amikor is sült szilva és zsemle fogyasztható napi 700 kcal mennyiségig. Egyértelműen tápanyag- (fehérje-, vitamin- és ásványianyag-) hiányos állapotra vezet.
A burgonya- és tojásdiéta azt jelenti, hogy a fogyókúra során a burgonya mellett öt-hat tojás fogyasztható naponta. Fehérje-, vitamin-, ásványianyag-hiányos állapotok léphetnek fel alkalmazásakor, ráadásul koleszterinben gazdag.
A burgonyadiéta napi 1 kg burgonyából áll, amelyet sós vízben kell megfőzni. A burgonyának ugyan nagy tápértéke van, de ez a diéta fehérje- és vitaminhiányos állapotokra vezethet.

Gyümölcsdiéták

Az almakúra során naponta hat alma fogyasztható. Minden tápanyagból hiányt szenved az alkalmazója.
Az ananászdiéta napi 2-4 kg ananászból áll, ezenkívül kevés hús és hal fogyasztható. Néhány napnál tovább ez sem alkalmazható.
A szőlőkúra során napi 3 kg szőlő ehető. E diéta elégtelen fehérjefelvétellel és energiagazdagsággal jár.
A diódiéta során teljesen fehérjehiányos, ugyanakkor zsiradékokban gazdag az étrend (a tejszín fogyasztását azonban engedélyezi).

Ivókúrák

A 2-2,5 l sörből álló sörkúra nem ajánlható.
Ugyanez mondható a bor- és kenyérkúráról, amely napi 8 dl fehér, száraz borból és egy zsemléből áll.
A tejkúra során napi 2 l (2,8%-os zsírtartalmú) tej fogyasztható. Vas-, vitamin- és rosthiányos állapotot okozhat.

Egyéb

Idetartozik a testkontroll által ajánlott program, amelynek osztott étrendre vonatkozó tanácsait a tudományos vizsgálatok nem igazolták. A testkontroll által ajánlott étrendek többsége fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos.
A Maradj fiatal és élj tovább! elnevezésű diéta a napi 1200 kcal energiafelvétel felét fehérjével fedezi. Van a kúrában csukamájolaj, növényi olaj és sörélesztő is. Hátránya a nagy fehérjetartalom, amely magas húgysavszintet, következésképp köszvényt vagy köszvényes rohamot válthat ki az erre hajlamos egyénekben.
Az Edd a háromszorosát! kúrának az a lényege, hogy legalább 6000 kilokalóriányit eszik a "fogyókúrázó" naponta, s ettől egy idő múltán undor lép fel, amely hirtelen fogyásra vezet. A kérdés csak az: addig mennyit szedett fel még magára a "fogyókúrázó"?
Mindezek a diéták, fogyókúrás receptek tudományosan nem megalapozottak. Az esetek többségében rövid távú eredmények elérésére alkalmasak, minthogy a diétát képtelenek tartani a fogyókúrázók, ráadásul idővel újabb súlyfelesleget szedhetnek magukra. A sikertelenség ugyanakkor lelki problémákat idézhet elő. Az említett diéták java része azon alapul, hogy valamely tápanyagféleségen kívül a többit kizárjuk az étrendből, s emiatt az egyoldalú fogyókúra egy idő múltán teltségérzést vált ki a fogyókúrázóban, ezért kevesebbet eszik.
Ha ilyen fogyókúrázóval akad a dietetikusnak dolga, fel kell hívnia a figyelmét arra, hogy nemcsak tudományosan indokolatlan diétát folytat, hanem az egészségét is károsítja. Mégpedig azzal, hogy az étrendje fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiányos, esetleg zsírokban gazdag (koleszterinszintet emelő).

Koplalás és igen kis energiatartalmú diéták

A koplalás vagy "0"-diéta csak orvosi ellenőrzéssel alkalmazható. Ilyenkor a szervezet nagy mennyiségben veszít vizet (a benne oldott ásványi anyagokkal és vitaminokkal együtt). A szervezet általában alapanyagcsere-csökkentéssel védi magát, amely akár a 20-25%-ot is elérheti. Ennek következménye az, hogy ha a koplalást szigorú diéta váltja fel, akkor is napi kb. 1 kg testtömeg-növekedés tapasztalható! A "0"-diéta esetén gondoskodni kell arról, hogy esszenciális aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok stb. jussanak a szervezetbe, mert egyébként szívizomrost-károsodás, szívritmuszavar, köszvényes, veseköves és pszichés tünetek jelenhetnek meg.

Lichthammer Adrienn, Semmelweis Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetika Tanszék

Forrás: www.ujdieta.hu